Bige László házi őrizetbe került

  • narancs.hu
  • 2020. december 17.

Bűn

A nyíregyházi bíróság nem tartotta megalapozottnak a szökés veszélyét.

Gazdasági bűncselekmények gyanújával őrizetbe vették Bige Lászlót, az ország egyik leggazdagabb emberét – írtuk meg tegnap. Az elsősorban műtrágyagyártásból meggazdagódó nagyváradi születésű vállalkozót kedden vették őrizetbe, miután házkutatást is tartottak nála.

Csütörtökön a Nyíregyházi Járásbíróság elrendelte a vesztegetéssel és más bűncselekményekkel gyanúsított cégvezető bűnügyi felügyeletét. Az erről szóló közlemény felidézte, hogy az ügyészség indítványa szerint a gyanúsított többségi tulajdonosa és elnök-vezérigazgatója egy mezőgazdasági termékeket előállító cégnek. 2011-2018 között utasítására a cég által gyártott termékek egy részét valótlanul selejtesnek minősítették és leértékelt áron adták el kereskedőknek. Az egyik ilyen kereskedő cégében a gyanúsított szintén résztulajdonos. Ezután a kereskedők az értékcsökkentett termékeket piaci vagy ahhoz közeli áron értékesítették.

Az ügyészség a gyanúsított letartóztatását indítványozta, arra hivatkozva, hogy kiemelkedően súlyos – 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő – bűncselekmény miatt folyik eljárás vele szemben,

így fennáll a veszélye annak, hogy szabadlábra helyezése esetén a nyomozóhatóság elől elszökne vagy elrejtőzne. A bíróság azonban ezt nem tartotta megalapozottnak. A bűnügyi felügyeletet, tehát a házi őrizetet 2021. április 17-ig rendelte el a bíróság. Az ügy többi gyanúsítottja szabadlábon védekezhet.

A bírósági végzés nem végleges, az ügyész letartóztatás elrendelése érdekében, a gyanúsított és védője szabadlábra helyezés érdekében jelentett be fellebbezést - tudatta a törvényszék közleményben.

Bige László őrizetbe vételéről a Nitrogénművek Vegyipari Zrt. szerdán adott ki közleményt, melyben azt állítják, „a vádak alaptalanok”, illetve a Bige Lászlót és a társaságot érintő intézkedések igazságtalanok, és azoknak „nyilvánvaló mozgatórugója társaságunk elnökének, Bige Lászlónak a megfélemlítése és jó hírnevének csorbítása”.

A Bige László elleni támadásokkal korábban részletesebben is foglalkoztunk.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.