Ki akarja tönkretenni Bige Lászlót?

Belpol

Magyarország ötödik leggazdagabb üzletembere hónapok óta foghatja a fejét a cégeit ért hatósági vizsgálatok miatt. Bige László kilátásba helyezte szolnoki gyára bezárását is. A több mint százmilliárdos műtrágyapiac átalakulhat, ami nem túl jó hír a gazdáknak.

„Ebben az iparágban nincsenek kicsik, vagy nagy vagy és erős, vagy tönkretesznek” – 2014 májusában nyilatkozta ezt Bige László a Figyelőnek, miután a pétfürdői Nitrogénművek Zrt.-nél egy 105 milliárd forintos beruházásba kezdett. A jelek szerint azonban a Nitrogénművek hiába nagy és erős, simán tönkre lehet tenni.

A 2017-ben még több mint 9 milliárdos adózott eredménnyel záró cég 2018-ra a Forbes adatai szerint már 15 milliárdos mínuszt mutatott ki. A cégvezető szerint „oligarchikus maffiatámadás” zajlik ellene. A kérdés csak az, ki áll emögött? Vagy csupán nem tűri a hatalom a tőle független nagyvállalkozót? Egy 2014-es Heti Válasz-interjúban Bige így fogalmazott: „Mindegyik oldallal jó kapcsolatra törekszem, ugyanakkor egyenlő távolságot próbálok tartani. Kormányok jönnek-mennek, én viszont maradok.”

false

 

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

A piac

A magyarországi műtrágyapiacot jelenleg három nagy cégcsoport uralja. Az egyik a Bige Holding, amelynek a legfontosabb tagja a pétfürdői Nitrogénművek Zrt. A másik az OTP-vezér Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó nádudvari KITE Zrt. A harmadik a cseh miniszterelnök, Andrej Babiš érdekeltsége; Babiš az Agrofert Holdingon keresztül a szlovákiai Vágsellyén működő Duslo műtrágyagyár tulajdonosa, amelynek termékeit a bábolnai IKR Agrár Kft. teríti a magyar piacon.

A KITE, az IKR és a Nitrogénművekhez tartozó Genezis ráadásul mezőgazdasági integrátorokként is működnek: azaz a velük szerződött gazdálkodók termelését szervezik-koor­dinálják, s ennek részeként megfinanszírozzák a szükséges növényvédő szereket, vetőmagokat, műtrágyákat, de technológiai és adminisztratív szolgáltatásokat is nyújtanak. Felvásárolják partnereik terményeit is. Az integrátorok természetesen profitorientáltak, de a támogatások és kedvezmények a velük szerződött gazdálkodókat illetik. Ebből is látszik, hogy a kisebb szereplők nehezen vehetik fel a versenyt a műtrágyapiac óriásaival.

Orbán Viktor és Csányi Sándor a KITE Zrt.-nél 2014-ben

Orbán Viktor és Csányi Sándor a KITE Zrt.-nél 2014-ben

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

„A kisebb szereplők egy-egy megyében lehetnek jó pozícióban – mondja Raskó György agrárközgazdász, nagyvállalkozó –, ha például olyan egyedi műtrágyát forgalmaznak, amelyet konkrét talajvizsgálat után állítanak össze a gazdálkodók kérésére. Drágábbak és egyedibbek, mint a nagyok, és csupán a helyi felvevőpiac közelében versenyképesek, a szállítási költség miatt nagyjából 50 kilométeres körzetben éri meg náluk vásárolni, azon túl nem.”

A nagyok versenyképessége a mérethatékonyság mellett attól is függ, hogy milyen áron tudják beszerezni a földgázt. „A földgáz világpiaci ára folyamatosan és jelentősen változik, egy-egy nagy megrendelő azonban komoly árengedményt érhet el. Ha alacsony áron szerzi be a földgázt, alacsony áron tudja eladni a műtrágyát is” – magyarázza Raskó. Szerinte amíg a termelők versenyeznek egymással, amíg az egyikőjük nagyobb kedvezményt ad – hogy a piac minél nagyobb szeletét hódítsa meg –, mint a másik, addig a gazdák jól járnak.

„Bige László nem tartozik a NER-vállalkozók közé, így eddig a kartellveszély nem fenyegetett. Ezek a nagy szereplők nincsenek egymásra utalva, önállóan is megállják a helyüket, így a versenyhelyzet valódi és éles köztük, ami mindenkinek jó. Tavaly például Bige cége tonnánként 5 ezer forinttal alacsonyabb árral jelent meg a piacon, mint a KITE, ami igen komoly akciónak bizonyult a nagyvállalkozók számára.”

A konfliktus

Bige László 2002-ben egy tetemes OTP-hitel felvételével vásárolta meg a pétfürdői Nitrogénműveket. Jó viszonya Csányi Sándorral azonban megszakadt, amikor 2008-ban az OTP váratlanul a hitelösszeg azonnali visszafizetésére kötelezte a vállalkozást, amit Bigének csak állami segítséggel sikerült teljesítenie, ráadásul a hirtelen forráskiáramlás miatti készpénzhiány következtében a gyárát is be kellett zárnia néhány hónapra.

Bige viszonylag gyorsan rendezte a sorokat, és amikor 2013-ban a KITE eladó lett, ajánlatot tett a cégre. Az utolsó pillanatban azonban Guba Sándor korábbi regionális igazgató a Bige által ajánlott ár kétszeresével szállt be a licitbe, ráadásul elővásárlási joga volt – így a Bige-csoport konkurense az övé lett. Sokan már akkor Csányi Sándort sejtették a háttérben, mint Guba 23 milliárd forintjának a hitelezőjét.

Ez hamar be is igazolódott: 2014 elején a KITE és az OTP közötti stratégiai megállapodásnak köszönhetően az agrárintegrátor társaság Csányi érdekeltségébe került. Ettől kezdve a KITE és a Nitrogénművek közötti műtrágyabiznisz is megszűnt; hogy miért, arra a két fél eltérően emlékezik. Bige szerint a KITE nem akart tőlük vásárolni több műtrágyát, a KITE szerint pedig Bige nem adott el nekik többé.

Bige azonban nem sokáig rágódott a KITE-kudarcon: 2013-ban bejelentett egy 105 milliárdos fejlesztést, a környezetvédelmi és energiahatékonysági beruházások mellett a termelést is bővítette, mivel dolomitőrlő malmot és salétromsavüzemet is építtetett. „Azért, hogy hosszú távon versenyképesek és megkerülhetetlenek legyünk” – mondta akkor a Figyelőnek. Az idézett interjúban Csányi Sándorról szűkszavúan annyit jegyzett meg, hogy „nem vagyunk összeveszve, csak nem beszélünk”.

Volt összefogás (Seszták Miklós, Bige László, Bige Zoltán,Szilágyi János és Konrát Károly, 2016)

Volt összefogás (Seszták Miklós, Bige László, Bige Zoltán,Szilágyi János és Konrát Károly, 2016)

Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

A napjaink látványos hatósági akcióihoz vezető események 2018 novemberében kezdődtek, amikor „a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és más bűncselekmények gyanúja” miatt a rendőrség és a katasztrófavédelem 300 fővel vonult ki a Bige Holding szolnoki gyárához. Ezzel párhuzamosan a rendőrség a vállalkozó nyíregyházi otthonában is megjelent.

Idén májusban a razzia folytatódott: a szolnoki üzemhez ezúttal a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda szállt ki, a vállalkozót pedig a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányságon hallgatták ki „vesztegetés megalapozott gyanúja” miatt. Bigénél ekkor házkutatást tartottak, őt pedig két napig vizsgálati fogságban tartották. Az Országos Rendőr-főkapitányság adatvédelmi okokra hivatkozva nem nyilatkozott az ügyben.

Bige Lászlót az RTL Klubnak sikerült mikrofonvégre kapnia: a televíziónak adott június 8-i interjúban a vállalkozó azt mondta, pontosan tudja, hogy kik és mit csinálnak, szerinte egyszemélyes bosszúhadjáratról van szó, de neveket nem mondhat. „A rendőrség, ügyészség és az összes ilyen állami hivatal egy törvénytelen ügy mellett, egy ember biztatására indult el.” Az InfoRádiónak úgy fogalmazott, „oligarchikus maffia­támadás” zajlik ellene, a Klubrádiónak nyilatkozva pedig hozzátette, hogy „tavaly megüzenték” neki: szabadon elvonulhat az országból, ha viszont marad, akkor „be fogják csukni”.

A vállalkozó azonban egyelőre kitart elhatározása mellett: a cégei nem eladók, inkább bezárja a szolnoki gyárát. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság május 31-i határozatában ugyanis a kénsavgyárban észlelt rendellenességekre hivatkozva megtiltotta az üzem működését. A hatóság megállapításait Bige nemcsak törvénytelennek, de végrehajthatatlannak is tartja. A Bige Holding ezért megtámadja azt a közigazgatási bíróságon, a döntésig a gyárat nem zárják be. A vállalkozó egy kedvezőtlen döntés esetén Brüsszelig is kész elmenni ügyével.

Miért?

Mivel rengeteg pénzről van szó, rögtön beindultak a találgatások, hogy ki állhat mindennek a hátterében. A műtrágyapiacot ismerők három lehetséges verziót vázoltak. A barátból nagy riválissá, majd ellenséggé vált Csányi Sándor, aki a KITE Zrt.-vel piacvezető az agráriumban, kivéve a műtrágyaszegmenst, ahol még mindig Bige a nyerő. Már 2017-ben arról írt a Világgazdaság, hogy a Csányi-cégek árbevétele növekszik az agrárszektorban, a műtrágyapiacon azonban nem tud faragni Bige állandósult előnyén.

Ám többen is megjegyezték, hogy Csányi módszerei eddig mások és finomabbak voltak, mint amit most a Bige elleni „egyszemélyes bosszúhadjáratban” tapasztalni. Ahogyan azt a KITE 2013-as megszerzésénél – vagy ahogy a Pick Szeged Rt. 2005-ös bekebelezésénél – is láthattuk, Csányi végig háttérben maradva, strómanokon keresztül, csak az üzlet lebonyolítása után megjelenve, és az OTP-hitelek nyújtotta lehetőségeket kihasználva szerezte meg a kiszemelt cégeket.

Csányi Sándor

Csányi Sándor

Fotó: Illyés Tibor / MTI

A jelenlegi módszer inkább illik a NER-közeli vállalkozókhoz. Mészáros Lőrinc 2018 végén szervezte holdingba agrárérdekeltségeit, Nyerges Zsolttól pedig megvásárolta Simicska Lajos volt cégeit, így hirtelen 38 ezer hektárnyi földre tett szert, s ez már 3 ezer hektárral több a leggazdagabb magyarnak tartott Csányi Sándor birtokainál. Mészáros a műtrágya­piacon eddig ugyan nem volt jelen, de mivel igen jó üzletről van szó, nem biztos, hogy ez így is marad. Az Agrárszektor utal az Agrárgazdasági Kutató Intézet adataira, melyek szerint 2018-ban a „hazai műtrágya-értékesítés 126 milliárd forintot tett ki, és ez mint­egy 1,5 millió tonna termék eladását jelentette 60–160 ezer forintos tonnánkénti árakon”.

Harmadik lehetőségként felmerült a cseh miniszterelnök, Andrej Babiš, aki érdekeltségei révén a régió egyik legnagyobb agrárpiaci tényezője. A szlovákiai Duslo műtrágyagyár az Agroferten keresztül az övé, a bábolnai IKR Agrár Kft.-vel pedig agrárintegrátorra is szert tett, így az előállított műtárgyát értékesíteni is tudja a magyar piacon.

A piacon terjednek olyan hírek, miszerint 2018-ban Bige 200 millió dollárnyi értékben bocsátott ki vállalati kötvényt a Nitrogénművekre, amit Babiš érdekköre vásárolhatott meg, ezt az információt azonban egyik fél sem erősítette meg.
A cseh milliárdos üzleteit és térnyerési technikáit ismerők szerint Babiš előszeretettel gyakorol nyomást azokra a cégekre, amelyeket meg kíván szerezni.

A Forbes megkeresésére mindhárom vállalkozó elutasította azt a feltételezést, hogy ő állna a Bige elleni hadjárat mögött. Csányi Sándor nem foglalkozik az üggyel, Mészáros Lőrinc és Andrej Babiš pedig nem gondolkodik vásárláson. Az általunk megkérdezett szakértők szerint csak találgatások vannak, azt viszont lehet sejteni, hogy Bige ügyében „a személyes szál összeérhetett az üzletivel”. Például Raskó György kételkedik abban, hogy Babiš áll a háttérben; az ő nagyobb magyarországi részesedése nem lenne érdeke sem a magyar államnak, sem a termelőknek, a hazai cégek összefogásával gyorsan ki is lehetne szorítani a piacról.

(Vizsgálódott is hasonló gyanú miatt 2011-től a Gazdasági Versenyhivatal – GVH –, de nem sikerült bizonyítani, hogy a magyar társaságok összefogtak volna a szlovákiai Duslo ellen.) „Babiš ebben az ügyben szerintem ártatlan, de az biztos, hogy megpróbálja majd kihasználni az űrt. Az Agrofert útján könnyen elképzelhető térnyerése, de ő itt csak a nevető harmadik” – véli Raskó.

Az agrárszakember szerint a szolnoki gyár valóban bezárhat, azonban a Nitrogénművek Zrt. esetében ez aligha képzelhető el, mivel akkora a hitelállománya, hogy egyik bank sem engedné lehúzni a rolót. „Az viszont tragédia lenne – állítja Raskó –, ha Bige cége NER-közeli vállalkozóhoz kerülne.

Ez most a legnagyobb aggodalom a termelők körében, mert megszűnne a verseny, a kormányközeli vállalkozók gyorsan kialakítanák az árkartellt, a GVH nem vizsgálódna, a műtrágya ára pedig sokkal magasabb lenne. A kisvállalkozók értelemszerűen drágábban adják a műtrágyát, így továbbra is az óriáscégektől kellene vásárolnunk, akik immár magasabb áron adnák. Ebben az esetben egy nagybirtok éves kiadása a műtrágya miatt akár 10 milliárd forinttal is megnövekedhet majd.”

Neked ajánljuk