Börtön helyett a Vértesbe ment Lagzi Lajcsi

  • narancs.hu
  • 2023. február 15.

Bűn

Fotósok, tévéstábok várták hajnal óta a kecskeméti BV-intézet előtt, mert úgy tudták, ma kell bevonulnia.

A víz-, gáz- és áramlopás miatt rá kiszabott három és fél éves szabadságvesztését az eddigi hírek szerint szerdán kezdte volna meg Galambos Lajos, de mégsem vonult be a büntetés-végrehajtási intézetbe – írja a 24.hu.

A kecskeméti börtön előtt több fotós, újságíró és tévéstáb várta az ismert zenészt szerdán hajnal óta, a jelek szerint hiába.

A 24.hu-nak egy Galambos Lajoshoz „közel álló személy” azt mondta, hogy Lagzi Lajcsi biztosan nem megy szerdán börtönbe, csütörtökön pedig személyesen fog nyilatkozni a sajtónak arról, miért döntött így.

Aztán a Blikket egy olvasó értesítette, hogy a zenésszel a Vértesben találkozott, le is fényképezte.

A lapnak a zenész is nyilatkozott. 

„Leszögezném rögtön az elején: a rám vonatkozó jogszabályokat, bírósági határozatokat maradéktalanul betartom, azok szellemében járok el – nyilatkozta Galambos Lajos. – Az utóbbi időben több olyan információ is szárnyra kapott a sajtóban a börtönbevonulásom időpontjával és helyszínével kapcsolatban, amiket hivatalosan senki nem erősített meg. Tudom, hogy közszereplőként többet kell elviselnem, mint egy átlagembernek, de mostanra besokalltam. Úgy érzem magam, mint egy űzött vad. A birtokomra katasztrófaturisták járnak, biztonsági szolgálatot kellett felfogadnom. Az utóbbi időben kaptam hideget-meleget, ezért úgy döntöttem, hogy a harcomat a bíróságon szeretném a továbbiakban megvívni, nem a nyilvánosság előtt. Eddig ott tettem és sokat tanultam belőle (...) Sokat tanultam az elmúlt időszak megpróbáltatásaiból. Sok mindent kaptam, olyat is, amire nem voltam kíváncsi. De mindezek ellenére nem adom fel, folytatom a harcomat az igazamért!”

Galambos Lajos a lapnak azt mondta, azért a sok bántás mellett a felé áradó szeretetet és együttérzést is érzi, és ezért hálás.

Nyilatkozata azt sejteti, hogy mégsem február 15-én kellett bevonulnia. 

A zenész korábban azt mondta, gond van az egészségével, időnként fulladási rohamok törnek rá.

 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.