Életfogytiglani fegyházbüntetést kapott a bőnyi rendőrgyilkos, Győrkös István

  • narancs.hu
  • 2019. június 21.

Bűn

A hungarista, neonáci eszméket valló férfi tagadta, hogy megölte volna a rendőrt.

Emberölés és lőfegyverrel visszaélés bűntettében bűnösnek mondta ki és életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte Győrkös Istvánt pénteken első fokon, nem jogerősen a Szombathelyi Törvényszék.

A bíró az ítélet indoklásában azt mondta, hogy a szakértői vélemények alapján bizonyossággal kimondható, hogy a vádlott által a bűncselekmény elkövetésekor használt AMD 65 típusú gépkarabélyból származik az a lövedék, amely az áldozat halálát okozta – írja az Index.

Győrkös a vád szerint 2016. október 26-án bőnyi családi házában, engedély nélkül tartott gépkarabélyával tüzet nyitott a házkutatást végző rendőrökre, és halálosan megsebesítette egy őrnagyot.

A 79 éves vádlott a büntetőeljárás során és a törvényszéken is tagadta, hogy megölte volna az őrnagyot. A védekezését arra alapozta, hogy a rendőrök előbb lőtték meg őt, és csak ezután sült el a kezében tartott AMD 65-ös gépkarabély, amelyet a felszólításnak eleget téve éppen le akart tenni.

A rendőr, aki felszólította a vádlottat, hogy rakja le a nála lévő fegyvert, szolgálati pisztolyát végig a tokjában tartotta, így esélye sem volt a védekezésre. Életét azonnali orvosi beavatkozással sem lehetett volna megmenteni, mert a lövedék a fejét érte és áthaladt a koponyáján. Kollégái távolabbról lőttek, az ő fegyverükből leadott lövések – szintén szakértői vélekedés szerint – nem okozhatták a sérülését.

A hungarista, neonáci eszméket valló Győrkös évtizedek óta ismert volt a hatóságok előtt, többször folyt ellene eljárás.

2016 október 26-án azért vonultak ki bőnyi házához a rendőrök, mert a Teréz körúti robbantás elkövetőjét keresve országszerte ellenőrizték azokat, akikről sejtették vagy tudták, hogy különféle fegyvereket birtokolhatnak. Ezért sem volt világos, Győrköshöz miért nem a Terrorelhárító Központ munkatársai vonult ki.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.