Életfogytiglani fegyházbüntetést kapott a bőnyi rendőrgyilkos, Győrkös István

  • narancs.hu
  • 2019. június 21.

Bűn

A hungarista, neonáci eszméket valló férfi tagadta, hogy megölte volna a rendőrt.

Emberölés és lőfegyverrel visszaélés bűntettében bűnösnek mondta ki és életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte Győrkös Istvánt pénteken első fokon, nem jogerősen a Szombathelyi Törvényszék.

A bíró az ítélet indoklásában azt mondta, hogy a szakértői vélemények alapján bizonyossággal kimondható, hogy a vádlott által a bűncselekmény elkövetésekor használt AMD 65 típusú gépkarabélyból származik az a lövedék, amely az áldozat halálát okozta – írja az Index.

Győrkös a vád szerint 2016. október 26-án bőnyi családi házában, engedély nélkül tartott gépkarabélyával tüzet nyitott a házkutatást végző rendőrökre, és halálosan megsebesítette egy őrnagyot.

A 79 éves vádlott a büntetőeljárás során és a törvényszéken is tagadta, hogy megölte volna az őrnagyot. A védekezését arra alapozta, hogy a rendőrök előbb lőtték meg őt, és csak ezután sült el a kezében tartott AMD 65-ös gépkarabély, amelyet a felszólításnak eleget téve éppen le akart tenni.

A rendőr, aki felszólította a vádlottat, hogy rakja le a nála lévő fegyvert, szolgálati pisztolyát végig a tokjában tartotta, így esélye sem volt a védekezésre. Életét azonnali orvosi beavatkozással sem lehetett volna megmenteni, mert a lövedék a fejét érte és áthaladt a koponyáján. Kollégái távolabbról lőttek, az ő fegyverükből leadott lövések – szintén szakértői vélekedés szerint – nem okozhatták a sérülését.

A hungarista, neonáci eszméket valló Győrkös évtizedek óta ismert volt a hatóságok előtt, többször folyt ellene eljárás.

2016 október 26-án azért vonultak ki bőnyi házához a rendőrök, mert a Teréz körúti robbantás elkövetőjét keresve országszerte ellenőrizték azokat, akikről sejtették vagy tudták, hogy különféle fegyvereket birtokolhatnak. Ezért sem volt világos, Győrköshöz miért nem a Terrorelhárító Központ munkatársai vonult ki.

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.