Szobrásznak indult, Kisfaludi Strobl Zsigmond tanítványaként, de a Képzőművészeti Főiskolát otthagyva Bokros Birman Dezsőnél kötött ki. Volt polgári foglalkozása is, építészetből szerzett diplomát, részt vett a budai vár rekonstrukciójában. Kidolgozta a fotómozaik-technikát, tűzfalakat, középületeket díszítő monumentális alkotásai közül a leghíresebb a Kálvin téri Fabulon-reklám volt. Ezeket a munkáit milliók látták, viszont az író, költő, filmrendező, a teoretikus vagy a képzőművészet más ágaiban (akcióművészet, happening, koncept art) alkotó Erdély Miklós egy jóval szűkebb művészközegre volt jelentős hatással. De itt is van kivétel: 1956-ban ő találta ki az „őrizetlen pénz” akciót, amely beleépült a forradalom történetébe.
A most megjelent kötet a szerző már nehezen vagy egyáltalán nem hozzáférhető könyveiből válogat, és eddig kéziratban lévő írásokat is közöl. (Egy korai kis remeket is, a szerző 18 éves korából: „Először ötéves koromban találkoztam a magyar irodalommal. A konyhában ült és babot válogatott” – írta Petőfit idéző nagyanyjáról.”) A válogatás műfajilag rendkívül színes: versek, tézissorok, képzőművészeti munkáihoz kapcsolódó szövegek, művészetelméleti írások, párizsi életkép, filmelméleti értekezés, és még ennyire sem besorolható szövegek váltják egymást. Berka Attila szerkesztő az írásokat nem tagolta fejezetekre, és nem követik a korábban megjelent kötetek időrendjét sem. Sorrendjük egy avantgárd szerzőhöz illően esetlegesnek tűnik, jobban megfigyelve azonban kitűnnek a kapcsolódási pontok, amelyek hol konkrétabbak, hol inkább a szabad asszociációra építenek.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
