Felfüggesztettet kapott egy férfi, aki tavaly azt mondta, "nincs járvány"

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. április 27.

Bűn

Tavaly az ózdi férfi és 15 éves lánya ellen is eljárás indult rémhírterjesztés miatt. 

Az Ózdi Járásbíróság tárgyalás mellőzésével felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki annak a vádlottnak az ügyében, akivel szemben rémhírterjesztés miatt indult büntetőeljárás, mert a férfi azt állította, hogy nincs koronavírus-járvány - közölte az ítélethirdetés után a Miskolci Törvényszék kedden az MTI-vel.

A férfi tavaly áprilisban az Ózdhoz közeli településen lévő otthona udvarán készült videófelvételen azt állította, hogy koronavírus nem létezik. A hatályos járványügyi szabályok ellenére arra buzdított, hogy "mindenki jöjjön ki az utcára, ne féljen a koronavírustól, mert nincs, nem létezik, nincs ilyen betegség".

A felvételt 2020. április 4-én feltöltötték az egyik legnagyobb közösségi videómegosztó oldalra, s azt mintegy 1500-an megtekintették. Később a felvételt törölték az oldalról.

A bíróság szerint a vádlott cselekménye alkalmas volt a humánjárvány terjedése elleni védekezés akadályozására, illetve meghiúsítására, ezért rémhírterjesztés bűntette miatt egy év tíz hónap - két évre felfüggesztett - szabadságvesztésre ítélték. A döntést az ügyészség és a vádlott is elfogadta, így a végzés jogerős.

Az ózdi férfi elleni eljárásról tavaly áprilisban is beszámoltunk, akkor a rendőrség azt közölte, hogy a férfi 15 éves lánya ellen is eljárás indult, ugyanis ő készítette a videót. A lány elleni eljárásról a Miskolci Törvényszék mostani közleménye nem ejt szót. 

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.