Harmadszor ítélték el a lúgos támadót

  • narancs.hu
  • 2018. február 22.

Bűn

Életveszélyt okozó testi sértés, személyes szabadság korlátozása és más bűncselekmények miatt összesen 9 év börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Ítélőtábla B. Krisztiánt, a budai Irgalmasrendi Kórház egykori igazgatóját, aki lúggal csonkította meg volt barátnőjét, Erikát, miután nem tudta feldolgozni, hogy a nő szakított vele. A férfit örökre eltiltották az orvosi pályától – számolt be a 444 a ma meghozott ítéletről.

false

Ezzel véget ért a megismételt másodfokú eljárás, az ítélet azonban nem jogerős: az öt éve húzódó bírósági ügy a Kúrián folytatódik.

A bűnösség kérdésében hasonló eredményre jutott korábban az elsőfokú, illetve az első körös másodfokú tanács is. A törvényszék 2016 májusában maradandó fogyatékosságot előidéző testi sértésért négy, a táblabíróság pedig tavaly márciusban életveszélyt okozó testi sértésért kilenc évre ítélte az orvost, mielőtt a Kúria – a bizonyítás néhány hiányossága miatt – új másodfokú tárgyalást rendelt el. Ez utóbbi fejeződött be ma reggel. B. Krisztián végig tagadta a bűncselekmény elkövetését. A vádlott alibije, védekezése azonban teljes mértékben megdőlt – jelentette ki Ujvári Ákos, a bírói tanács vezetője – írja a Magyar Nemzet.

Mint ismeretes, a Budai Irgalmasrendi Kórház volt főigazgatója 2013 tavaszán megtámadta volt barátnőjét, Erikát, mert nem tudta feldolgozni, hogy a nő szakított vele; injekcióval elkábította és nemi szervére lúgot öntött, maradandó sérüléseket okozva ezzel.

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.