Korábban már menekült volt férje elől az V. kerületi gyilkosság áldozata

  • narancs.hu
  • 2025. február 4.

Bűn

A Patent Egyesület szerint amikor a japán nő feljelentést tett, a rendőrségen nem hitték el, hogy tényleg bajban van.

Egyszer már elmenekült volt férje elől az V. kerületi gyilkosság áldozata – írja a hvg.hu.

A lap a nő válóperes ügyvédjével és egyik barátnőjével beszélt az esetről. A japán nő és az ír férfi házassága a koronavírus-járvány idején romlott meg: a nő terhes volt, megbetegedett, és elveszítette harmadik közös gyermeküket. A férfi őt hibáztatta, az asszony viszont szerette volna megmenteni a házasságukat, azért is, mert a gyerekek szerették az apjukat.

A család ismerőse tudott arról, hogy előfordult, a férfi falhoz nyomta és fojtogatta a feleségét, miközben annak a karján volt a kisebbik gyerek. Többször is megfenyegette a nőt, hogy megöli. Az asszony annyira megijedt, hogy a gyerekekkel együtt Japánba akart költözni. A férfi elvette tőle a nagyobbik gyereket, ő pedig a kisebbikkel ment Japánba – aztán szégyellte, hogy a nagyot itthon hagyta, és visszatért Magyarországra.  A férfiról azt mondták el az ismerősök, hogy otthon is fegyvert tartott, és a közösségi oldalon posztolt arról, hogy lőni tanítja a gyerekeit.

A válásuk olyan megegyezéssel zárult, hogy ha a nő vállalja, hogy nem megy Japánba, a férfi elköltözik Magyarországról. Hollandiába ment, megnősült, és a jelek szerint szerette volna elérni, hogy a gyerekek hozzá kerüljenek, és új feleségével közösen nevelhesse őket. A nő viszont végső soron azt szerette volna, ha mindkettőt hazaviheti Japánba, ahol munkája, lakhatása is megoldott lett volna.

A nő biztos volt abban, hogy végül az ő igaza érvényesül, hétvégi japán iskolába íratta a gyerekeit. Amikor volt férje ezt megtudta, emiatt is megfenyegette, és különböző módszerekkel hátráltatta a gyermekelhelyezési eljárást.

A nőnek voltak barátai, akik segítettek neki. Mivel nem tudott magyarul, a szülői értekezletre is egy barátnőjével együtt ment, mert a tanárokkal angolul nem tudta megértetni magát. Márciusban pszichológus hallgatta volna meg a gyerekeket a szülőkhöz fűződő kapcsolataikról, hogy aztán javaslatot tehessen az elhelyezésükre.

A japán nő haláláról a rendőrség először balesetként számolt be, a jogvédők és a hozzátartozók azonban elmondták, hogy az áldozatot volt férje bántalmazta. Kedden jelentette be a rendőrség, hogy a vizsgálat közben előkerült bizonyítékok alapján tényleg emberölés történhetett, és a gyilkosság gyanúsítottja a volt férj, el is fogták.

A keddi tájékoztatón az is elhangzott, hogy a nő tavaly novemberben feljelentette volt férjét, de a feljelentést elutasították – azt nem árulta el a rendőrség, hogy miért.

A gyilkosság gyanúját korábban is szóba hozó Patent Egyesület szerint a rendőrség ennek a nőnek a helyzetét sem vette komolyan, és ez rendszerszintű hiba, bagatellizálják a nőket ért erőszakot. Jellemző hozzáállás az áldozathibáztatás, amely ebben az ügyben is előfordult: a rendőr állítólag megkérdezte a nőt a feljelentéskor, hogy miért ment hozzá ilyen emberhez.

A hvg.hu írása arra is kitér, hogy a BRFK Facebook-oldalának adminja a gyilkossági ügyhöz fűzött kommentekre gunyoros hangnemben válaszolt. A lap kérdésére a BRFK azt írta, a kifogásolt reakciók nem a halálesetre vonatkoztak, távol áll tőlük, hogy az elhunyt emlékét vagy kegyeleti jogait megsértsék.   

Kedden este az áldozat ismerősei a budapesti Stollár Béla utcában megemlékezést tartottak. A rendezvényen több százan vettek részt – írja a Telex.

A címlapkép forrása a rendőrség videója, forrás: police.hu

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.