Lopni akart, megharapta a biztonsági őrt a 12 éves lány

  • narancs.hu
  • 2021. november 5.

Bűn

Az ügyészség szerint javítóintézetbe kell küldeni.

12 éves budapesti lány ellen emeltek vádat rablás miatt – közölte a Fővárosi Főügyészség. 

A vádirat úgy szól, hogy a 12 éves lány két 15 éves társával együtt 2019. október 13-án késő délután ment be Budapesten a XI. kerületi bevásárlóközpontban lévő ruhaboltba. A legfiatalabb bement a próbafülkébe, egyik társa figyelte a biztonsági őrt, a másik beadogatta neki a ruhákat, ő pedig odabenn egy pólóról és egy nadrágról – amik összesen 10 ezer forintba kerültek – leszakította „az áruvédelmi eszközt”, a pólót a saját ruhája fölé fölvette, a nadrágot a ruhája alá rejtette. 

Amikor megpróbáltak kimenni az üzletből, a biztonsági őr a kapunál megállította őket, azzal, hogy ellenőrzés végett menjenek vele az irodába. A 12 éves lány el is indult, aztán megfordult és a kijárat felé futott. A biztonsági őr megelőzte, elébe állt, feltartóztatta, a lány pedig beleharapott az őr vállába, és a főügyészségi közlemény szerint 

„folyamatosan harapta, egészen addig, amíg a sértett el nem engedte őt”.

Az ügy szakértői úgy találták, a lány beszámítható, tisztában van azzal, mit tett. 

A Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség Fiatalkorúak Büntetőügyeinek Részlege emelt vádat ellene, rablás kísérlete miatt. A vádhatóság indítványa arról szól, a bíróság szabjon ki a lánnyal szemben javítóintézeti nevelést. Két 15 éves társát az ügyészség dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás vétségével vádolja, mint bűnsegédeket. Velük szemben próbára bocsátás az indítvány, a próbaidő alatt pártfogó felügyelővel.

„A fiatalkorúval szemben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés célja elsősorban az, hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlődjön, és a társadalom hasznos tagjává váljon, erre tekintettel a fiatalkorú nevelését kell szem előtt tartani. Javítóintézeti nevelés akkor szabható ki, ha a fiatalkorú nevelése érdekében intézeti elhelyezése szükséges” – indokolta az indítványt Ibolya Tibor fővárosi főügyész.

Azzal, milyen világ a Bebukottaké, ez a cikkünk foglalkozott:

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.