Régészeti leletek megtartása és értékesítése miatt emeltek vádat három férfi ellen

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. május 26.

Bűn

Éveken át kutattak a földben engedély nélkül használt fémkeresőkkel.

Vádat emeltek jelentős értékre, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett lopás és más bűncselekmények miatt három férfi ellen, akik éveken át fémkeresővel kutattak a földben, és az általuk megtalált, mintegy húszmillió forint értékű régészeti leletet megtartották vagy értékesítették – közölte a Somogy Vármegyei Főügyészség pénteken.

A vád szerint a negyvenes éveiben járó férfinak és huszonéves fiának 2015 óta voltak fémkereső műszereik, de nem rendelkeztek az azok használatához szükséges hatósági engedéllyel. Ennek ellenére csaknem öt évig járták hétvégente és olykor munkaszüneti napokon is különböző somogyi kistelepülések – így például Kercseliget, Böhönye, Mernye, Szenta és Nagyberki – környékét, régészeti leletek után kutatva.

A vádlottak ezek egy részét megtartották, a másik részét pedig értékesítették, holott a talált tárgyak a vonatkozó jogszabályok szerint az állam tulajdonát képezik és nem hozhatók kereskedelmi forgalomba.

Az ügyészség közleménye szerint a két férfi ily módon ellopott

  • egy 44 darabból álló, több mint 12 millió forint értékű középkori ezüsttallér-gyűjteményt,
  • egy 6 millió forint értékű, XIV. századi arany pecsétgyűrűt,
  • számos más, kisebb értékű régészeti leletet, bronzból készült használati tárgyakat, ékszereket és érméket.

Az apának azért is felelnie kell a bíróság előtt, mert a nyomozók egy engedély nélkül tartott lőfegyvert találtak a lakóhelyén. A vádlottak harmadik társa 2019 óta, szintén engedély nélkül használt fémkereső eszközével mintegy kétszázezer forint értékű régészeti leletet talált meg és tulajdonított el Beleg környékéről. A Nagyatádi Járási Ügyészség vádiratában az apával és fiával szemben végrehajtandó, míg társukkal szemben felfüggesztett börtönbüntetés kiszabására tett indítványt azzal, hogy a bíróság egyúttal mindhárom vádlottal szemben szabjon ki pénzbüntetést, továbbá rendeljen el vagyonelkobzást is.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.