Súlyosabb büntetést kér az ügyészség Bróker Marcsira

Bűn

A Szegedi Ítélőtáblán folytatódik a Kun-Mediátor ügy.

Az üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indított büntetőügyben a Szolnoki Törvényszék múlt pénteken 10 év börtönben letöltendő szabadságvesztésre és 5 millió 400 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a Bróker Marcsi néven ismertté vált. D. Sándornét az úgynevezett Kun-Mediátor ügyben. Az elsőfokú bíróság ezt meghaladóan a közügyek gyakorlásától 10 évre, míg a cégvezető foglalkozástól véglegesen eltiltotta a 68 éves vádlottat, valamint őt és jelenleg felszámolás alatt álló cégét külön-külön több mint 1,5-1,5 milliárd forint erejéig vagyonelkobzással is sújtotta.

Az ítélethirdetésről lapunk részletesen ebben a cikkben számolt be:

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség az ítélet kihirdetésekor indítványt tett a bűnügyi felügyelet alatt álló volt cégvezető letartóztatásának elrendelésére, mert a kiszabott szabadságvesztés tartamára figyelemmel megalapozottan feltehető, hogy a legszigorúbb kényszerintézkedés elrendelése nélkül elrejtőzne a hatóságok elől, és tartani kell attól is, hogy folytatná csaknem 14 éven át űzött bűnös tevékenységét. A törvényszék elutasította az indítványt, és a bűnügyi felügyeletet tartotta fenn. A főügyészség fellebbezett a végzés ellen.

A vádhatóság közleménye szerint az ügyészség fellebbezést jelentett be a törvényszék ítélete ellen is, annak érdekében, hogy a másodfokú bíróság azon bűncselekmények – így további 107 sértett sérelmére megvalósított csalássorozat, jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntette és számvitel rendjének megsértése bűntette – vonatkozásában is mondja ki bűnösnek a vádlottat.

Az ügyészség fellebbezése

az ítélet súlyosbítását, a kiszabott szabadságvesztés tartamának lényeges felemelését, valamint a vádlott családtagjaival és az érdekkörébe tartozó céggel szembeni, további vagyonelkobzás elrendelését is célozza.

Az ügy a Szegedi Ítélőtáblán folytatódik.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.