Egy férfi túszokat ejtett egy texasi zsinagógában, a rendőrök lelőtték

  • Narancs.hu/MTI
  • 2022. január 16.

Bűn

A férfi a túszokért cserébe egy pakisztáni származású nő szabadon bocsátását követelte.

Lelőtték a rendőrök azt a fegyveres férfit, aki szombaton túszokat ejtett a Texas állambeli Colleyville zsinagógájában - közölték helyi hivatalos források újságírókkal.

A férfi négy embert, köztük a rabbit ejtette túszul a zsinagógában, egyikőjüket több mint hat óra után szabadon engedte. A többi túszt órákkal később szabadította ki az FBI különleges egysége, sajtóforrások az akciót kísérő fegyverropogásról és vélhetően villanógránátok okozta robbanásokról számoltak be.

Greg Abbott texasi kormányzó Twitteren arról tájékoztatott, hogy a kiszabadult túszok jól vannak.

A tettes helyi idő szerint szombat délelőtt hatolt be a zsinagógába, ahonnan online élőben közvetítették a szertartást. A férfi a túszok elengedéséért cserébe egy Aisha Siddiqui nevű pakisztáni származású nő szabadon bocsátását követelte. Siddiquit 2010-ben egy amerikai bíróság 86 év börtönbüntetésre ítélte, amiért Afganisztánban amerikai katonákat és FBI-ügynököket próbált megölni, és egy Colleyville-hez közeli szövetségi börtönben tölti büntetését. Egyes sajtóforrások szerint a túszejtő Siddiqui testvére volt.

A hatóságok mindössze azt közölték, kiderítették a férfi személyazonosságát, ám azt egyelőre nem fedték fel a sajtó előtt. Matt De Sarno FBI-ügynök újságíróknak azt mondta, semmi nem utal arra, hogy a férfi szándékosan a helyi zsidó közösség ellen készült volna támadásra, és úgy vélte, további fenyegetés veszélye nem áll fenn. A nyomozás nagy erőkkel folyik.

Az ügyet figyelemmel követte Joe Biden amerikai elnök és Naftali Bennett izraeli miniszterelnök is.

Címlapképünk illusztráció.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.