Tizenhárom évre enyhítették a darabolós gyilkos büntetését

Bűn

A Szegedi Ítélőtábla mérlegelte, kitervelésnek számít-e azt mondogatni, írni, „megölöm a gecibe”.

„A hangomat ne torzítsák el a felvételen” – kérte a szerdai szegedi tárgyaláson P. Szilvia Renáta. Ahhoz hozzájárult, hogy amit mond, rögzítsék, de ahhoz nem, hogy a teremben készített képeken felismerhető legyen.

Ő az a 31 éves jászladányi nő, aki 2019. február 24-én hajnalban egy bécsi lakásban harminc késszúrással megölte korábbi élettársát, egy tunéziai férfit. A testet feldarabolta, bőröndökben, telekocsival Magyarországra hozta, édesanyja segítségével sósavval leöntötte és elrejtette Jászalsószentgyörgyön, egy öntözőcsatornában.

A zsákokat március 2-án bicikliző gyerekek találták meg a csatorna hídja alatt.

Szilvia beismerte tettét, a vádirat alapja nagyrészt az ő vallomása. Az első fokon eljáró Szolnoki Törvényszék ítélete, a 17 év fegyház és a vagyonelkobzás ellen mégis fellebbezett. Ragaszkodott ugyanis ahhoz, hogy tettét nem tervelte ki előre. Azzal sem értett egyet, hogy a megölt férfit kifosztotta volna. Édesanyja belenyugodott a rá kiszabott ítéletbe, a bűnpártolás miatt kiszabott két év felfüggesztett börtönbe.

A Szegedi Ítélőtáblán Benedek Tibor bíró tanácsa előtt a vádlott kirendelt védőjét helyettesítő Majzik Zsuzsanna ügyvéd emlékeztetett: P. Szilvia Renáta ellen a vád jó ideig emberölés volt, később, egy tanú vallomása alapján minősítették tettét előre kitervelt emberöléssé. Ezt többek között arra alapozta az ügyészség, hogy

a nő többször mondta új választottjának, hogy a tunéziai férfit szeretné elhagyni, de ha nem tud tőle megszabadulni, „megöli a gecibe”. Ez a szavajárása lett.

Ahogy elhangzott, a szakításra oka is volt, mert a férfi agresszíven viselkedett, erőszakoskodott vele, máskor igazi gyilkosságot, lefejezést, megkövezést bemutató videókat, GIF-eket küldözgetett neki, a nő szerint azzal a szándékkal, hogy megfélemlítse.

A történet háttere, hogy mindketten rendszeresen drogoztak, a férfi állítólag díler is volt. A gyilkosság előtti napon is fogyasztottak kábítószert, majd diszkóba mentek. Ahogy hazatértek, a nő lefeküdt, a férfi közeledni próbált hozzá, a nő ellökte, és ez a dulakodás elfajult. A kés az ágy mellett volt, nem készítette oda senki, a drogfogyasztáshoz kellett – az nem derült ki a bíróságon, pontosan mire. Szilvia szerint az élete azon múlt, hogy ő nyúlt a késért hamarabb. Az ügyvéd érvei szerint egyáltalán nem bizonyított, hogy a nő a tettét előre kitervelte. És mivel Szilvia állította, prostitúciós tevékenységéből volt 2500 eurója, az az 580 euró, amit visszavett áldozatától, tulajdonképpen az övé volt.

A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség tudomásul vette a korábbi, szolnoki ítéletet. Gorzó Zita ügyész úgy látta, nem eléggé megalapozott a vádlott és védőjének fellebbezése a büntetés enyhítése érdekében. Erre utal, hogy a nő új választottjával, akiért el akarta hagyni a tunéziai férfit, chat-üzenetekben megbeszélte, mit szeretne, és ott is szóba került a gyilkosság. Az, hogy megfelelő méretű bőröndöket vett, fűrészt, hogy tette után is a lakásban maradt egy ideig, őrizve valamiféle látszatot, és hogy aztán így rejtette el a holttestet, mind arra utalnak a vádhatóság szerint, hogy konkrét tervei voltak.

 
A szerdai tárgyalás a Szegedi Ítélőtáblán. P. Szilvia Renáta nem egyezett bele, hogy felismerhető kép készüljön róla, azt azonban nem akarta, hogy a hangját eltorzítsák
Fotó: A szerző felvétele
 

Az utolsó szó jogán P. Szilvia Renáta a leírt jegyzetei alapján arról beszélt, az eljárás közben nem volt alkalma arra, hogy a teljes nyomozati anyagot elolvassa. Bár megkapta az iratokat CD-re mentve, a koronavírus-járvány korlátozásai miatt akkor a börtönben nem volt módja az előírt keretek között megnézni, és aztán továbbszállították, és hiába írt kérvényeket, nem lett lehetősége minden iratot megnézni. Ezzel jogsérelem érte, hiszen nem tudott megfelelőképpen felkészülni a védekezésére, ezért kérte volna, tárgyalását halasszák el. Jó lenne – mondta – mielőbb megkapni a végleges ítéletet, részt venni a börtönben foglalkozásokon, istentiszteleteken, de azt is szeretné elérni, hogy csak azért ítéljék el, amit elkövetett.

A Szegedi Ítélőtábla enyhített is a Szolnoki Törvényszék ítéletén. Benedek Tibor tanácsa 17-ről 13 évre mérsékelte, és börtönben rendelte el letölteni a büntetést. 

Ahogy a jogerős határozat elhangzott, a vádlott elsírta magát.

A tanácsvezető bíró azt mondta, mérlegelték a bizonyítékokat, és úgy látták, a nő tette spontán volt, nem választotta ki a helyet, az időt és a módszert az emberölésre. Az nem elég bizonyíték, hogy mondogatta, megölni a férfit, hiszen azt is említette, el akarja hagyni. A kifosztás vádja azonban megáll, amiatt a nőnek fizetnie kell 184 ezer 440 forintot. Enyhítő körülményként vették figyelembe a vádlott borderline személyiségzavarát. Így értékelték volna azt is, ha kimondja, megbánta, amit tett, de ez nem történt meg. Benedek Tibor a megbánás semmi jelét nem látta a vádlotton, azt sem mondta ki P. Szilvia a bíróság előtt, hogy sajnálja, amit tett.  

A tárgyalásra eredetileg két embert idéztek, P. Szilvia mellett a tunéziai férfi édesapját is, a konzulátus útján. Ő azonban nem jött el, nem is reagált a Szegedi Ítélőtábla levelére.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.