A sport és a sporttelevízió jövője – Mi az az Amerika Kupa?

  • Szabó Gábor
  • 2013. október 1.

C-közép

A világ legjelentősebb vitorlásversenyéről, ahol egy hajó büdzséje akár tíz Forma–1-es csapat költségvetésével vetekszik.

A világon sokféle sportág van. Azt hiszem, szinte minden országnak megvan a maga vízilabdája, öttusája, önáltatása, nincs ezzel semmi baj. Mi gond lenne azzal, hogy valaki, mondjuk Spanyolországban kezébe veszi reggel a Marcát,  és megtudja belőle, hogy Carlos vagy Sergio X. Y. pelotában éppen világhírű?

Igaz, a Marcában az is benne van, mi történt az elmúlt héten az Amerika Kupán, hiszen azért sportlap, hogy hírt adjon a világ legfontosabb sporteseményeiről. Nálunk ellenben még a legelvetemültebb sportrajongók közül is kevesen tudják, miről is van szó egyáltalán. Mármint, hogy az Amerika Kupát milyen sportágban rendezik, mint ahogyan alig tudják páran felsorolni a golf major tornáit.

Mert nálunk akadnak világsportágak, amikről semmit sem tudunk. Jó, a golf mondjuk érthető, hiszen az a kilencvenes évek elejéig de facto nem létezett nálunk, és az is igaz, hogy a sportcsatornák tömeges elterjedésével jelentős előrelépés tapasztalható. Ma már nagyon sokan néznek Tour de France-ot, melyről úgy húsz éve szinte csak annyit tudott mindenki, hogy melyik országban rendezik. Ma már azért sokan tudják, hogy Wimbledonon és a Roland Garroson kívül is akad Grand Slam-torna a teniszezőknél, sőt sokan meg is nézik őket. De az Amerika Kupa valahogy kimaradt eddig.

Pedig a világ legjelentősebb vitorlásversenyéről van szó, amelyik az elmúlt héten ért véget drámai körülmények között a San Franciscó-i öbölben. A kihívó Emirates Team New Zeeland már 8-1-re is vezetett a címvédő Oracle Team USA ellen a kilenc nyerő futamig tartó sorozatban, mégis kikapott 9-8-ra. Ráadásul úgy, hogy 8-2-nél már jó egy kilométerrel vezettek az amerikaiak előtt, de nem sikerült beérniük a 40 perces limitidőn belül…

false

Nem gondolnám, hogy így utólag számítanak az olyan részletek, mint hogy David Ellison, az Oracle tulajdonosa verseny közben, vert helyzetben taktikust váltott, és valószínűleg értelmezhetetlen pénzért leigazolta a négyszeres olimpiai bajnok brit Ben Ainslie-t, vagy hogy szakértők szerint min fordult meg a csata. Amiről írni szeretnék, az két olyan dolog, ami bőven túlmutat magán az eseményen. Tudni kell, hogy az Amerika Kupán mindig a címvédő írja a szabálykönyvet – ő határozza meg, milyen hajóval lehet menni, és a helyszínt is. Az is fontos, hogy kihívásos versenyről van szó, a selejtezők győztese megmérkőzhet a címvédővel. Ezúttal az amerikaiak picikét pongyolán fogalmaztak, amikor a szabályokat szerkesztették, és az új-zélandiak ezt kihasználva olyan hajót szerkesztettek, amelyik tud repülni. A katamarán mindkét törzse egyszerre képes volt kiemelkedni a vízből!

Az Oracle hajója ekkor már készen volt, s belátták, hogy ez ellen a hajó ellen az övéké teljesen esélytelen, így aztán sokkal rövidebb idő alatt építeniük kellett egy hasonlót, ami a hírek szerint csöppet odavert a büdzsének. Ellison számára a játék a rossz nyelvek szerint valahol 1,8 milliárd (!) dollárnál állt meg, ami nagyjából tíz Forma–1-es csapat költségvetésével egyenértékű.

Úri huncutságnak tűnhet a dolog, ámde ha valaki erre a linkre kattint, és belepillant bármelyik futamba, több dolgot is megállapíthat, még akkor is, ha soha nem ült vitorláson és nem is nagyon érdekli a dolog. Az első, hogy olyan szintű televíziós produkció volt követhető élőben, HD-ben, ingyenesen bárhol a világon a neten keresztül, amivel még nem nagyon találkozhattunk. Prémium, súlyosan fizetős tv-csatornákon se! Olyan volt az egész, mint valami mozifilm. Olyan helyekre rakták a kamerákat, úgy mutatták meg azt, hogy melyik hajó volt elöl és mennyivel, olyan animációkkal magyarázták el a kívülállóknak tényleg elég nehezen érthető rajteljárást, hogy talán még azt is meg lehet kockáztatni, hogy egy új sportág született.

false

A sporttelevíziózásban eddig nem nagyon volt példa arra, hogy bármelyik közvetítés az NFL és a Forma–1 fölé pozicionálja magát. Az, hogy ez az iparág hatalmas lökést kapott az elmúlt hónapban, az, hogy idővel ezek az újítások beszivárognak majd más sportágakba is, nos, aligha kérdés. Mondjuk Messi betekeri a hosszú fölsőbe, és csíkot fog húzni a labda a lassításnál.

Ha jól belenézünk a felvételekbe, még egy dolog szembeötlő. Mégpedig az, hogy bár igazán nagy szél nem is volt, ezek a vitorlások, szinte repülve a víz fölött, olyan tempóban közlekedtek, hogy a motorcsónakok alig tudtak a nyomukban maradni. Olyan motorcsónakok, melyek ennél a tempónál óránként (!) 80 litert fogyasztanak. Nyilván messze még az az idő, amikor egy tanker is képes lesz megtenni ugyanezt, mármint röpülni, de talán abban reménykedhetünk, hogy ezek a kisebb hajók nem pöfögik bele ugyanezt az üzemanyag-mennyiséget – vagy még többet – a világ óceánjaiba.

És ha innen nézzük, akkor tán azt is lehet mondani, hogy nagyobb butaságokra is szórt már el az emberiség ennyi pénzt.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?