Pálya a magasban

Game over

  • Szegedi Péter
  • 2010. december 9.

Egotrip

Noha a labdarúgást Magyarországon születésétől kezdve erőszakos sportágnak tartották, az első világháború előtt csak szórványos tudósítások jelentek meg a mérkőzéseket kísérő agresszív cselekményekről. A háború, a forradalmak, az erőszak "megélése" azonban az emberekben olyan gátakat döntött le, melyek hiánya nagyban befolyásolta a futballerőszak magas szintjét is. 1919-et követően szinte természetessé vált a játékosok közötti agresszió, a vehemensebb drukkerek pedig gyakran verték össze a mérkőzést - szerintük - pártosan vezető bírót, vagy a nem szimpatikus ellenfél játékosait.

Noha a labdarúgást Magyarországon születésétől kezdve erőszakos sportágnak tartották, az első világháború előtt csak szórványos tudósítások jelentek meg a mérkőzéseket kísérő agresszív cselekményekről. A háború, a forradalmak, az erőszak "megélése" azonban az emberekben olyan gátakat döntött le, melyek hiánya nagyban befolyásolta a futballerőszak magas szintjét is. 1919-et követően szinte természetessé vált a játékosok közötti agresszió, a vehemensebb drukkerek pedig gyakran verték össze a mérkőzést - szerintük - pártosan vezető bírót, vagy a nem szimpatikus ellenfél játékosait.

Sokáig a labdarúgó-szövetség és a rendőrség is tehetetlen volt a rendbontókkal szemben. Ami 1921 őszén történt, azt tekinthetjük az általános "rendteremtés", az ország konszolidációja részének. A Belügyminisztérium által szeptemberben, 84.447/1921. B.M. számú, "A football-mérkőzéseken tapasztalt durva játékmód megszüntetése érdekében" kiadott körrendelete az egyesületeket tette felelőssé, hogy játékosaikat a "leggondosabban válogassák meg", akik erre nem voltak hajlandók, azokat megfenyegették, hogy a belügyminiszter klubjukat "alapszabály-ellenesnek fogja tekinteni". Az MLSZ számára előírták, hogy utasítsák a bírákat a durván játszó labdarúgók azonnali kiállítására. Nagy vihart kavart a rendelet azon paszszusa, amely a rendőrt a mérkőzés bírája fölé helyezte: "A mérkőzéseket vezető bíró köteles a mérkőzésre kirendelt ügyeletes rendőrtisztviselőnek a mérkőzés zavartalan menetére, illetőleg a rend fenntartására vonatkozó utasításait minden ellenkezés nélkül pontosan teljesíteni. Ellenkező esetben az ügyeletes rendőrtisztviselő jogosult a mérkőzés további folytatását azonnal beszüntetni."

A BM-rendelettel párhuzamosan a budapesti rendőr-főkapitányság átiratot intézett az MLSZ-hez, melyben a futball szabályainak betartása feletti felügyeletet gyakorlatilag saját hatáskörébe vonta. Az átiratnak azt a részét elfogadták a szövetség vezetői, hogy az egyesületeknek minden nyilvános futballmérkőzésre előzetes engedélyt kell kérniük a rendőrségtől - ezzel vált ugyanis lehetővé, hogy a rendőrség megfelelő karhatalmat tudjon kiküldeni a mérkőzésekre. Azt viszont megengedhetetlennek tartották, hogy "joga van a rendőrségnek beavatkozni a mérkőzés menetébe minden olyan esetben, amikor úgy egyes személyek, mint a nagyközönség testi épsége veszélyeztetve van, sőt a rendőrség köteles be is tiltani a mérkőzést, ha a folytatás súlyosabb következményekkel járna."

Nem meglepő, hogy e különös rendelet híre átlépte az országhatárt. Az osztrák Sporttagblatt úgy vélte, ha a rendeletet pontosan betartják, a rendőrség szerepe miatt a nemzetközi labdarúgó-szövetség bojkottálni fogja az MLSZ-t. A holland Nieuwe Rotterdamische Courant szerint Budapesten "leggyakrabban durva játék keretében találkoznak egymással a csapatok. Ennek folytán nemcsak számos baleset fordul elő, hanem a nagyszámú közönség is annyira izgatott lesz, hogy sok verekedés fordul elő. Ennek elkerülése végett legújabban rendőri csapatok szállják meg a sportpályákat. (...) A rendőrségnek ilynemű beavatkozása a játék menetébe valóságos 'unikum' a futballsport annaleszeiben."

A Sporthírlap szerint a bírói hatalom negligálásával "megdőlnek a futballsport alappillérei: hogy a két tizenegy közötti vitákat egy pártatlan s erre képesített embernek kell eldöntenie". Ugyanakkor hozzátették, "nagyon kívánatos, hogy az erélyes rendszabályok mielőbb meghozzák a maguk hasznos eredményét, mert ha a botrányok tovább folytatódnak, úgy külföldön nemsokára futballistáink is úgy fognak szerepelni, mint a puszták megfékezhetetlen fiai". A Nemzeti Sport jóval megértőbb volt, azzal érveltek, hogy a rendőrség csak akkor avatkozhat a játék menetébe, ha a közrendet kell védenie, vagyis beszüntethetik a mérkőzéseket, őrizetbe vehetnek embereket - de nem ítélhetnek gólt.

A belügyi rendelet és a rendőrségi átirat nem hozott átütő eredményt. Az 1921. december 11-én rendezett bajnoki fordulóban az első három osztály 36 mérkőzésén 33 játékost állítottak ki, a Sportlap megállapította: "Befejezéséhez közeledik az őszi szezon, és a temperamentum-túltengésben szenvedő játékosok sietnek magukat még a téli pihenő előtt kitombolni. (...) A futball fékezhetetlen Rózsa Sándorai vígan folytatják tovább üzelmeiket."

A legsúlyosabb incidens a Hungária körúton, az MTK-KAC mérkőzés után történt. A vendégek 1:0-s vezetésénél, a lefújás előtt egy perccel az egyik hazai játékos lövése a büntetőterületen belül egy kispesti karját érte, a bíró 11-est ítélt, amit az MTK értékesített. A kispesti drukkereket felháborította a bírói ítélet, a Sportlap szerint Schissler bíró pedig a mérkőzés végén "elkövette azt a taktikai hibát, hogy a pálya túlsó feléről indult az öltözőbe, és miközben a pálya közepén tartott, az állóhely közönsége már szintén betört a pályára, és így pillanat alatt körülfogta. És ekkor az elülső kijárat felé igyekezett, ahelyett, hogy az öltöző felé tartott volna, ahol a rendőrség készenlétbe helyezkedett. Így módja volt a csőcseléknek reátámadni és ütlegelni, amire a rendőrség kivont karddal sietett segítségére és a nagy tumultusban az öltöző felé igyekezett utat törni. Egyik brutális csirkefogót épp abban a pillanatban sikerült ártalmatlanná tenni, amikor nyitott bicskával akart a bírónak menni. (...) Így csak pár rúgás és boxerütés árán szabadult, amelyek azonban szintén olyan súlyosak voltak, hogy a kabinban eszméletlenül esett össze, és az MTK orvosának kellett magához téríteni."

A botrányos fordulót követően a rendőrség egyetlen budapesti labdarúgó-mérkőzés megtartására sem adott engedélyt, így december 18-án csak a korábban engedélyezett magyar- lengyel találkozót lehetett megrendezni. A szövetség kérte, hogy legalább a nézők kirekesztésével játszhassák le az alsóbb osztályú találkozókat, amit a rendőrség ugyan engedélyezett, de közben olyan hírek terjedtek el, hogy fél évre betiltják a budapesti futballt. A válogatott-találkozót követően hozott döntés szerint a rendőrség határozatlan időre nem engedélyezte nyilvános labdarúgó-mérkőzések rendezését - vagyis "csak" a nézőket tiltották ki a budapesti pályákról. A futballtilalom végül másfél hónapig tartott. Az MLSZ elnöksége február első napjaiban akart összeülni, hogy felkészüljenek arra a belügyminiszteri ankétra, melyen a labdarúgó-szövetség és a rendőrség képviselői ültek tárgyalóasztalhoz. Az MTK közbenjárására azonban a rendőrkapitányság feloldotta a tilalmat, és február elején valamennyi mérkőzést közönség előtt rendezhették.

A rendőrség erőteljes fellépésének köszönhetően az 1920-as évek közepétől nagyobb találkozókon csak elvétve fordultak elő rendbontások. Az alsóbb osztályokban viszont, ahol jóval szerényebb volt a rendőri biztosítás, gyakran megtámadták a vendégcsapatot vagy a játékvezetőt. Glück Jenő bíró vélhetően túlzott, de nem véletlenül mondta 1931-ben, hogy "a futballbírák legnagyobb része már fegyverrel megy ki a mecscsekre, és számíthatnak arra, hogy a bíró egyszer szorongatott helyzetében használni fogja a fegyverét".

Figyelmébe ajánljuk

Nem, nem ad 850 forintért egy doboz ruhát a Zara

A netes átverések egyik nagy csoportja, amikor elhitetik veled, hogy jól jársz, és talán úgy tűnik egy ideig, hogy tényleg. Valójában olyan módszerrel vernek át, ami ellen utólag már nem lehet tenni semmit. Mert valójában te döntöttél úgy, hogy hülye leszel. Ilyen a Zara fantasztikus akciója is. Ami nyilván nem a Zara akciója.