Pálya a magasban

Game over

  • Szegedi Péter
  • 2010. december 9.

Egotrip

Noha a labdarúgást Magyarországon születésétől kezdve erőszakos sportágnak tartották, az első világháború előtt csak szórványos tudósítások jelentek meg a mérkőzéseket kísérő agresszív cselekményekről. A háború, a forradalmak, az erőszak "megélése" azonban az emberekben olyan gátakat döntött le, melyek hiánya nagyban befolyásolta a futballerőszak magas szintjét is. 1919-et követően szinte természetessé vált a játékosok közötti agresszió, a vehemensebb drukkerek pedig gyakran verték össze a mérkőzést - szerintük - pártosan vezető bírót, vagy a nem szimpatikus ellenfél játékosait.

Noha a labdarúgást Magyarországon születésétől kezdve erőszakos sportágnak tartották, az első világháború előtt csak szórványos tudósítások jelentek meg a mérkőzéseket kísérő agresszív cselekményekről. A háború, a forradalmak, az erőszak "megélése" azonban az emberekben olyan gátakat döntött le, melyek hiánya nagyban befolyásolta a futballerőszak magas szintjét is. 1919-et követően szinte természetessé vált a játékosok közötti agresszió, a vehemensebb drukkerek pedig gyakran verték össze a mérkőzést - szerintük - pártosan vezető bírót, vagy a nem szimpatikus ellenfél játékosait.

Sokáig a labdarúgó-szövetség és a rendőrség is tehetetlen volt a rendbontókkal szemben. Ami 1921 őszén történt, azt tekinthetjük az általános "rendteremtés", az ország konszolidációja részének. A Belügyminisztérium által szeptemberben, 84.447/1921. B.M. számú, "A football-mérkőzéseken tapasztalt durva játékmód megszüntetése érdekében" kiadott körrendelete az egyesületeket tette felelőssé, hogy játékosaikat a "leggondosabban válogassák meg", akik erre nem voltak hajlandók, azokat megfenyegették, hogy a belügyminiszter klubjukat "alapszabály-ellenesnek fogja tekinteni". Az MLSZ számára előírták, hogy utasítsák a bírákat a durván játszó labdarúgók azonnali kiállítására. Nagy vihart kavart a rendelet azon paszszusa, amely a rendőrt a mérkőzés bírája fölé helyezte: "A mérkőzéseket vezető bíró köteles a mérkőzésre kirendelt ügyeletes rendőrtisztviselőnek a mérkőzés zavartalan menetére, illetőleg a rend fenntartására vonatkozó utasításait minden ellenkezés nélkül pontosan teljesíteni. Ellenkező esetben az ügyeletes rendőrtisztviselő jogosult a mérkőzés további folytatását azonnal beszüntetni."

A BM-rendelettel párhuzamosan a budapesti rendőr-főkapitányság átiratot intézett az MLSZ-hez, melyben a futball szabályainak betartása feletti felügyeletet gyakorlatilag saját hatáskörébe vonta. Az átiratnak azt a részét elfogadták a szövetség vezetői, hogy az egyesületeknek minden nyilvános futballmérkőzésre előzetes engedélyt kell kérniük a rendőrségtől - ezzel vált ugyanis lehetővé, hogy a rendőrség megfelelő karhatalmat tudjon kiküldeni a mérkőzésekre. Azt viszont megengedhetetlennek tartották, hogy "joga van a rendőrségnek beavatkozni a mérkőzés menetébe minden olyan esetben, amikor úgy egyes személyek, mint a nagyközönség testi épsége veszélyeztetve van, sőt a rendőrség köteles be is tiltani a mérkőzést, ha a folytatás súlyosabb következményekkel járna."

Nem meglepő, hogy e különös rendelet híre átlépte az országhatárt. Az osztrák Sporttagblatt úgy vélte, ha a rendeletet pontosan betartják, a rendőrség szerepe miatt a nemzetközi labdarúgó-szövetség bojkottálni fogja az MLSZ-t. A holland Nieuwe Rotterdamische Courant szerint Budapesten "leggyakrabban durva játék keretében találkoznak egymással a csapatok. Ennek folytán nemcsak számos baleset fordul elő, hanem a nagyszámú közönség is annyira izgatott lesz, hogy sok verekedés fordul elő. Ennek elkerülése végett legújabban rendőri csapatok szállják meg a sportpályákat. (...) A rendőrségnek ilynemű beavatkozása a játék menetébe valóságos 'unikum' a futballsport annaleszeiben."

A Sporthírlap szerint a bírói hatalom negligálásával "megdőlnek a futballsport alappillérei: hogy a két tizenegy közötti vitákat egy pártatlan s erre képesített embernek kell eldöntenie". Ugyanakkor hozzátették, "nagyon kívánatos, hogy az erélyes rendszabályok mielőbb meghozzák a maguk hasznos eredményét, mert ha a botrányok tovább folytatódnak, úgy külföldön nemsokára futballistáink is úgy fognak szerepelni, mint a puszták megfékezhetetlen fiai". A Nemzeti Sport jóval megértőbb volt, azzal érveltek, hogy a rendőrség csak akkor avatkozhat a játék menetébe, ha a közrendet kell védenie, vagyis beszüntethetik a mérkőzéseket, őrizetbe vehetnek embereket - de nem ítélhetnek gólt.

A belügyi rendelet és a rendőrségi átirat nem hozott átütő eredményt. Az 1921. december 11-én rendezett bajnoki fordulóban az első három osztály 36 mérkőzésén 33 játékost állítottak ki, a Sportlap megállapította: "Befejezéséhez közeledik az őszi szezon, és a temperamentum-túltengésben szenvedő játékosok sietnek magukat még a téli pihenő előtt kitombolni. (...) A futball fékezhetetlen Rózsa Sándorai vígan folytatják tovább üzelmeiket."

A legsúlyosabb incidens a Hungária körúton, az MTK-KAC mérkőzés után történt. A vendégek 1:0-s vezetésénél, a lefújás előtt egy perccel az egyik hazai játékos lövése a büntetőterületen belül egy kispesti karját érte, a bíró 11-est ítélt, amit az MTK értékesített. A kispesti drukkereket felháborította a bírói ítélet, a Sportlap szerint Schissler bíró pedig a mérkőzés végén "elkövette azt a taktikai hibát, hogy a pálya túlsó feléről indult az öltözőbe, és miközben a pálya közepén tartott, az állóhely közönsége már szintén betört a pályára, és így pillanat alatt körülfogta. És ekkor az elülső kijárat felé igyekezett, ahelyett, hogy az öltöző felé tartott volna, ahol a rendőrség készenlétbe helyezkedett. Így módja volt a csőcseléknek reátámadni és ütlegelni, amire a rendőrség kivont karddal sietett segítségére és a nagy tumultusban az öltöző felé igyekezett utat törni. Egyik brutális csirkefogót épp abban a pillanatban sikerült ártalmatlanná tenni, amikor nyitott bicskával akart a bírónak menni. (...) Így csak pár rúgás és boxerütés árán szabadult, amelyek azonban szintén olyan súlyosak voltak, hogy a kabinban eszméletlenül esett össze, és az MTK orvosának kellett magához téríteni."

A botrányos fordulót követően a rendőrség egyetlen budapesti labdarúgó-mérkőzés megtartására sem adott engedélyt, így december 18-án csak a korábban engedélyezett magyar- lengyel találkozót lehetett megrendezni. A szövetség kérte, hogy legalább a nézők kirekesztésével játszhassák le az alsóbb osztályú találkozókat, amit a rendőrség ugyan engedélyezett, de közben olyan hírek terjedtek el, hogy fél évre betiltják a budapesti futballt. A válogatott-találkozót követően hozott döntés szerint a rendőrség határozatlan időre nem engedélyezte nyilvános labdarúgó-mérkőzések rendezését - vagyis "csak" a nézőket tiltották ki a budapesti pályákról. A futballtilalom végül másfél hónapig tartott. Az MLSZ elnöksége február első napjaiban akart összeülni, hogy felkészüljenek arra a belügyminiszteri ankétra, melyen a labdarúgó-szövetség és a rendőrség képviselői ültek tárgyalóasztalhoz. Az MTK közbenjárására azonban a rendőrkapitányság feloldotta a tilalmat, és február elején valamennyi mérkőzést közönség előtt rendezhették.

A rendőrség erőteljes fellépésének köszönhetően az 1920-as évek közepétől nagyobb találkozókon csak elvétve fordultak elő rendbontások. Az alsóbb osztályokban viszont, ahol jóval szerényebb volt a rendőri biztosítás, gyakran megtámadták a vendégcsapatot vagy a játékvezetőt. Glück Jenő bíró vélhetően túlzott, de nem véletlenül mondta 1931-ben, hogy "a futballbírák legnagyobb része már fegyverrel megy ki a mecscsekre, és számíthatnak arra, hogy a bíró egyszer szorongatott helyzetében használni fogja a fegyverét".

Neked ajánljuk