Az adótörvények módosításai között néhány fölöttébb érdekes intézkedés is található. Ezek közül az egyik egészen újszerű: a háromszintű minimálbér bevezetése. Mostantól ugyanis a különböző képzettségűek minimálbére különböző lesz: a ma érvényes egységes 57 ezer forint helyett a középfokú képzettségűeké 70 ezer Ft, az alapfokúaké ennél 10 százalékkal alacsonyabb, a felsőfokúaké pedig 10 százalékkal magasabb.
Amennyiben tendenciájában tekintjük a dolgot, akkor minden okunk megvan a bizakodásra, hiszen ha évente megháromszorozódik a minimálbér-kategóriák száma, úgy csupán 15 év kell ahhoz, hogy minden állampolgár számára külön kategóriát hozzanak létre, és így a kedves olvasó személyes minimálbérét is az adóhatóság állapítsa meg (biztos házhoz jönnek majd). Ha a helyzet mégsem javulna ilyen drasztikus ütemben, akkor is érdemes végiggondolni, vajon mennyire jó, ha a minimálbér megállapítását a deficitcélnak és homályos etikai elképzeléseknek rendelik alá.
Miközben a korai közgazdászok nem találtak használható elméletet a munkanélküliség jelenségére, széles körben elfogadott volt a nézet, hogy a minimálbér az esetek többségében rendkívül káros. Ha olyan minimálbért vezetnek be, amely magasabb, mint a piacon magától kialakuló bér, amely mellett a munkakereslet és a munkakínálat egyensúlyban van, akkor - mivel magasabb bér mellett a vállalatok kevesebb dolgozót keresnek, dolgozni viszont többen szeretnének - a munka kínálata meg fogja haladni annak keresletét, és így munkanélküliség alakul ki. Ezen egyszerű logika alapján a közgazdászok legtöbbje sokáig károsnak tartotta a minimálbér bevezetését, s az ötletet természetesen az egyik legfőbb természeti csapás, a gonosz szakszervezetek számlájára írta.
A fenti logika remekül működik a legtöbb termék esetében, a munka viszont nem tarto-zik ezek közé. A tökéletes versenyen és a piaci egyensúlyon alapuló egyenletből levont kö-vetkeztetések nem feltétlenül alkalmazhatók egy olyan piacra, amelyik sosincs egyensúlyban. Márpedig a munkapiac ilyen: folyamatosan munkanélküliséget produkál. Ám a munkanélküliségről megjelenő újabb és újabb elméletek számos olyan tényezőt fedeztek fel, amelyek fenn-állása esetén a minimálbér nem csökkenti a fog-lalkoztatást. Ezek közül az egyik legfontosabb elemet a munkapiac keresleti oldalán felbukkanó nagyobb vállalatok jelentik. A legfontosabb eredmény pedig egy empirikus vizsgálat volt: Card, Krueger és Page 1993-ban azt vizsgálta, hogyan változott a foglalkoztatás New Jerseyben egy közel 25 százalékos minimálbér-emelés hatására. A vizsgálatot olyan szektorban folytatták, ahol sok ember dolgozik minimálbérért: a gyorséttermeknél. A szerzők bebizonyították, hogy helyes statisztikai technikák alkalmazása esetén arra következtethetünk, hogy ebben az esetben nem csökkent a foglalkoztatás. Azóta számos tanulmány vizsgálta a kérdést, de nem jutottak egységes eredményre.
A drasztikus minimálbér-emelés esetében azonban könnyen lehet, hogy a hagyományos elmélet írja le a legjobban a helyzetet. Magyar-országon - talán emlékeznek rá az olvasók - 2001-ben, majd 2003-ban radikálisan megnőtt a minimálbér. E döntéseket nem előzte meg komoly elemzés, de remek érveket hallhattunk arról, hogy mostantól a munka meghozza a maga jól megérdemelt gyümölcseit. Eközben széles körben elterjedt az a vélekedés, hogy e döntésnek, amellett, hogy remek kampányfogás, alapvetően az az oka, hogy így megnőhetnek az adóbevételek, mert az emberek több személyi jövedelemadót (szja) fognak fizetni.
Azóta lehetőség nyílt a hatások tudományos vizsgálatára is. Kertesi Gábor és Köllő János a foglalkoztatási hatások elemzésében arra jutott, hogy a kisvállalatok esetében jelentősen csökkent a foglalkoztatás, és az alacsony képzettségű munkanélküliek nehezebben találtak állást maguknak. E hatások különösen az ország gazdaságilag fejletlenebb térségeiben voltak erősek. A bérfeszültségek elkerülése érdekében a válla-latok kénytelenek voltak a legtöbb dolgozójuk keresetét növelni, ezért nőtt az átlagbér. Vagyis a minimálbér-emelés elsősorban azokat érintette rosszul, akik amúgy is a leginkább hátrányos helyzetben vannak a munkapiacon.
És mi a helyzet a költségvetéssel? Egy 2004-es tanulmány szerint a büdzsé bevételei valószínűleg nem is növekedtek, hiszen a minimálbér emelése arra ösztönzi a vállalatokat, hogy növeljék "fekete" tevékenységüket. Reálisnak tűnő feltevések mellett a magasabb szja- és járulékbevételeket ellensúlyozzák a magasabb költségvetési kiadások, így a büdzsé nem jár jól. Be kell látni: ezek az eredmények nem támasztják alá azt a vélekedést, hogy a minimálbérrel való bűvész-kedés lenne a gazdaságpolitika sikerágazata. De a választás előtt persze be kell vetni minden csodafegyvert.
A háromszintű minimálbér nem ilyen radikális intézkedés. Akadnak azonban olyan alesetek, amelyekben mégis egészen magas emelésre kerül sor. Például valószínűleg sok szakmunkás dolgozik minimálbérért: az ő esetükben 22 százalékos emelésről van szó. Ez ismét komoly gondokat okozhat bizonyos iparágakban és területeken. Nem túl bölcs intézkedés olyankor, amikor fel szeretnénk zárkóztatni néhány térséget. Az olyan emberek, akik nem tudnak képzett-ségüknek megfelelő munkát találni, szintén rosszul járhatnak. Ha valaki olyan szakmát tanult a szakmunkásképzőben, amelyre nincs igény, és ezért most szakképzettséget nem igénylő munkakörben szeretne elhelyezkedni, akkor nehezebben talál munkát, hiszen magasabb bért kell neki fizetni. Egyébként sem világos, hogy amennyiben valaki általános iskolai végzettséggel ugyanolyan munkát végez, mint egy szakmunkás, akkor miért járna a szakmunkásnak több pénz?
Persze nyilván nem az etikai szempontok vezették kormányunkat, hanem elsősorban a költségvetésben tátongó lyukak betömésének szándéka. Az új tervezet alapján a legalsó minimálbér feletti jövedelmek lesznek adókötelesek. Ezzel persze nem is lenne nagy baj, ha néhány éve nem ünnepelte volna hatalmas vívmányként ugyanez a kormány a minimálbér adómentességét. Persze minden változik, egy párt értékei különösen. A másik nagy lehetőség a költségvetés adóbevételeinek a növelésére talán az lehet, hogy a vállalkozók - akik köztudottan minimálbérből élnek - most több adót és járulékot fognak fizetni, ha van valamilyen képzettségük. Vagyis egy magasabb végzettségű egyéni vállalkozó fizessen több adót! Ez nem hangzik rosszul: kár, hogy a legmagasabb végzettségűek az egyszerűsített vállalkozási adót, az evát is választhatják, s ettől a pillanattól fogva a közteherviselés ilyen nüanszai őket nem befolyásolják.
A minimálbér vitatott eszköz, amely számos - elsőre nem egyértelmű, közvetett - hatással jár a gazdaság legkülönfélébb területein. Ezért nem helyes, ha a vele való bűvészkedéskor a kormányzatokat a deficit finanszírozásának szándéka vagy átgondolatlan, demagóg politikai ötletek vezérlik.
