Jaksity György: Tőzsde

  • 1999. február 11.

Egotrip

A korral az ember fix ideái egyre jobban rögzülnek. Valahogy így vagyok én is az emberek unalomtól való menekülése, illetve a részben ezáltal, részben pedig a megmagyarázhatatlan által táplált csodavárása és a tõzsde kapcsolatát boncolgatva. Talán hihetetlennek tûnik, de az elõbbi összefüggés miatt mindig is lesznek tömeges illúziók, légvárépítések és az ezeket természetszerûleg követõ összeomlások. Az elmúlt századok menetrendszerûen termelték ki az ilyen eseteket a holland tulipánhagyma-õrülettõl a gyarmati vállalkozásokhoz kapcsolódó, illetve a vasútirészvény-spekuláción át a húszas éveket lezáró tõzsdekrachig. Az elmúlt két évben pedig annak voltunk tanúi, hogy országok (Oroszország) vagy akár régiók (például a délkelet-ázsiai térség tõkepiacai) válhatnak ilyen illúzióteremtés tárgyává.
{k199906_36;b}

Jaksity György

Tõzsde

Olyan szép tömeghisztériával azonban régóta ajándékozták meg a befektetõk egymást, illetve a tõzsdei elemzõket, mint az amerikai információtechnológiai, de különösen az internetrészvények szédítõ áremelkedése, ráadásul egy olyan idõszakban, amikor a világ tõzsdéi legjobb esetben is csak stagnálnak. Régóta visszatérõ kedvencünk, a Microsoft a monopóliumellenes bírósági eljárás és versenytársainak minden erõfeszítése ellenére él és virul, aminek legméltóbb illusztrációja, hogy a cég piaci értéke 434 milliárd dollár (Magyarország közel egy évtizednyi bruttó hazai terméke), ami nagyobb, mint a sokáig listavezetõ General Electric tõkeértéke. A befektetõk a nyereség 67-szeresét és a könyv szerinti érték 23-szorosát hajlandók fizetni egy részvényért. Nem csoda, hogy a cég nem fizet osztalékot, hiszen minden dollár visszatartott nyereség 23 dollárral növeli értékét. Az elmúlt egy évben a részvények árfolyama 132 százalékkal, az elmúlt öt évben pedig 1500 százalékkal emelkedett. No comment. Csak annyi, hogy ez évi 74 százalékos hozamnak felel meg, ami háromszorosa az amerikai piac ugyanezen idõszakban mért 23 százalékos éves hozamának. Ám ne gondolják, hogy ez az infókor netovábbja. A pár éve még ismeretlen, az internethullámon lovagló Cisco a maga 130 milliárd dolláros tõkeértékével többet ér, mint az IBM.

A pénzügyi szolgáltatóknál is az internet által megbecstelenített hagyományos, illetve magasba emelt infoteches cégekkel találkoztunk. Az amerikai Charles Schwab, amit néhány évtizede névadója alapított olcsó brókeri szolgáltatások nyújtására, többet ér a tõzsdén, mint a világ legnagyobb befektetési bankja, a Merrill Lynch. A Charles Schwab részvényeiért a befektetõk a nyereség 79-szeresét hajlandók fizetni, és értéke nagyjából kétszer akkora, mint a teljes Budapesti Értéktõzsdéé, miközben árbevétele nagyjából a Moléval azonos. Viszont legalább 12 700 embert foglalkoztat, Amerika-szerte ismert és már Európában is mûködõ brókercég. Az internetes brókeri szolgáltatásokra szakosodott E*trade Inc., amely tavaly veszteséges volt, közel három és fél milliárd dollárt ér a tõzsdén, vagyis árbevételének több mint tizenötszörösét fizetik érte a befektetõk. Árfolyamgörbéje jellemzõ az elmúlt hetek õrületére, hiszen egy évig húsz és harminc dollár között ingadozott, majd decemberi mélypontjáról megötszörözõdve idén januárban elérte a száz dollárt is.

Alan Greenspan, az amerikai jegybank szerepét betöltõ Fed elnöke, másodállásban a világ pénzügyi piacai, vagyis az univerzum ura, akinek szavára tõzsdék esnek össze vagy élnek túl válságokat, azt találta mondani, hogy az internetrészvények kereskedelme nem befektetés, hanem lottózás. Ennek hatására az ilyen egzotikumok jegyzése helyéül szolgáló amerikai elektronikus tõzsde, a Nasdaq azonnal elérte rekordszintjét, vagyis kiderült: az emberek épp azt szeretik az infotechrészvényekben, hogy olyanok, mint a lottó, csak itt annyiban más a szabály, hogy eddig mindenki nyert.

Marc Faber, az ismert tõzsdeguru viszont úgy gondolja, hogy a tõzsdékre és a világra valójában Greenspan jelenti a legnagyobb veszélyt, hiszen kamatcsökkentéseivel a tõzsdei árfolyamok túlértékeltségének fenntartásához, sõt növeléséhez, valamint egy mesterséges hitelexpanzióhoz és ezen keresztül szerinte a majdani gazdasági összeomláshoz járult hozzá. Szerinte az évezred utolsó évei Greenspan-buborék név alatt fognak a gazdaságtörténetbe bevonulni, és ezért nem javasolja az amerikai részvények vásárlását, ellenben sok készpénz és arany tartását ajánlja.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.