A korral az ember fix ideái egyre jobban rögzülnek. Valahogy így vagyok én is az emberek unalomtól való menekülése, illetve a részben ezáltal, részben pedig a megmagyarázhatatlan által táplált csodavárása és a tõzsde kapcsolatát boncolgatva. Talán hihetetlennek tûnik, de az elõbbi összefüggés miatt mindig is lesznek tömeges illúziók, légvárépítések és az ezeket természetszerûleg követõ összeomlások. Az elmúlt századok menetrendszerûen termelték ki az ilyen eseteket a holland tulipánhagyma-õrülettõl a gyarmati vállalkozásokhoz kapcsolódó, illetve a vasútirészvény-spekuláción át a húszas éveket lezáró tõzsdekrachig. Az elmúlt két évben pedig annak voltunk tanúi, hogy országok (Oroszország) vagy akár régiók (például a délkelet-ázsiai térség tõkepiacai) válhatnak ilyen illúzióteremtés tárgyává.

Olyan szép tömeghisztériával azonban régóta ajándékozták meg a befektetõk egymást, illetve a tõzsdei elemzõket, mint az amerikai információtechnológiai, de különösen az internetrészvények szédítõ áremelkedése, ráadásul egy olyan idõszakban, amikor a világ tõzsdéi legjobb esetben is csak stagnálnak. Régóta visszatérõ kedvencünk, a Microsoft a monopóliumellenes bírósági eljárás és versenytársainak minden erõfeszítése ellenére él és virul, aminek legméltóbb illusztrációja, hogy a cég piaci értéke 434 milliárd dollár (Magyarország közel egy évtizednyi bruttó hazai terméke), ami nagyobb, mint a sokáig listavezetõ General Electric tõkeértéke. A befektetõk a nyereség 67-szeresét és a könyv szerinti érték 23-szorosát hajlandók fizetni egy részvényért. Nem csoda, hogy a cég nem fizet osztalékot, hiszen minden dollár visszatartott nyereség 23 dollárral növeli értékét. Az elmúlt egy évben a részvények árfolyama 132 százalékkal, az elmúlt öt évben pedig 1500 százalékkal emelkedett. No comment. Csak annyi, hogy ez évi 74 százalékos hozamnak felel meg, ami háromszorosa az amerikai piac ugyanezen idõszakban mért 23 százalékos éves hozamának. Ám ne gondolják, hogy ez az infókor netovábbja. A pár éve még ismeretlen, az internethullámon lovagló Cisco a maga 130 milliárd dolláros tõkeértékével többet ér, mint az IBM.

A pénzügyi szolgáltatóknál is az internet által megbecstelenített hagyományos, illetve magasba emelt infoteches cégekkel találkoztunk. Az amerikai Charles Schwab, amit néhány évtizede névadója alapított olcsó brókeri szolgáltatások nyújtására, többet ér a tõzsdén, mint a világ legnagyobb befektetési bankja, a Merrill Lynch. A Charles Schwab részvényeiért a befektetõk a nyereség 79-szeresét hajlandók fizetni, és értéke nagyjából kétszer akkora, mint a teljes Budapesti Értéktõzsdéé, miközben árbevétele nagyjából a Moléval azonos. Viszont legalább 12 700 embert foglalkoztat, Amerika-szerte ismert és már Európában is mûködõ brókercég. Az internetes brókeri szolgáltatásokra szakosodott E*trade Inc., amely tavaly veszteséges volt, közel három és fél milliárd dollárt ér a tõzsdén, vagyis árbevételének több mint tizenötszörösét fizetik érte a befektetõk. Árfolyamgörbéje jellemzõ az elmúlt hetek õrületére, hiszen egy évig húsz és harminc dollár között ingadozott, majd decemberi mélypontjáról megötszörözõdve idén januárban elérte a száz dollárt is.

Alan Greenspan, az amerikai jegybank szerepét betöltõ Fed elnöke, másodállásban a világ pénzügyi piacai, vagyis az univerzum ura, akinek szavára tõzsdék esnek össze vagy élnek túl válságokat, azt találta mondani, hogy az internetrészvények kereskedelme nem befektetés, hanem lottózás. Ennek hatására az ilyen egzotikumok jegyzése helyéül szolgáló amerikai elektronikus tõzsde, a Nasdaq azonnal elérte rekordszintjét, vagyis kiderült: az emberek épp azt szeretik az infotechrészvényekben, hogy olyanok, mint a lottó, csak itt annyiban más a szabály, hogy eddig mindenki nyert.

Marc Faber, az ismert tõzsdeguru viszont úgy gondolja, hogy a tõzsdékre és a világra valójában Greenspan jelenti a legnagyobb veszélyt, hiszen kamatcsökkentéseivel a tõzsdei árfolyamok túlértékeltségének fenntartásához, sõt növeléséhez, valamint egy mesterséges hitelexpanzióhoz és ezen keresztül szerinte a majdani gazdasági összeomláshoz járult hozzá. Szerinte az évezred utolsó évei Greenspan-buborék név alatt fognak a gazdaságtörténetbe bevonulni, és ezért nem javasolja az amerikai részvények vásárlását, ellenben sok készpénz és arany tartását ajánlja.