Kálmán C. György: Magánvalóság (Most nem)

  • 1998. november 5.

Egotrip

Most nem írok semmit a MaNcsnak, mert kisebb dolgom is nagyobb annál.
Itt vannak rögtön a tiplizések. Hogy mit hová és mikor, pontosan ki kellene mérni, és hogy én csináljam-e, vagy pedig ember legyen híva.A kedves olvasónak ugyan semmi köze hozzá, mégis közlöm, mintegy mentegetőzésképpen, hogy éppen elköltöztem, számos dobozzal és koszos, nehéz bútorokkal. Utána kell nézni a helybeli bútorjavítóknak, ha van erre ilyen, és jó pár csempe hiányzik.Még hétfőn arról akartam volna írni, hogy a kancellária vezetője, aki hivatását tekintve a miniszterelnök (s általában a kormánylépések) felkent interpretátora, az egyedül helyes értelmezések tudója, azt mondja, hogy, idézem, "számomra az a szellemiség, amit [amelyet] a Magyar Narancs képvisel - minden avantgárdizmusa ellenére - fontos színfoltja [sic!] a kulturális életnek, és megőrzendő érték." Ez nekem nagyon tetszett, ez az ellenére. (Dacára. Ámbátor. Jóllehet. Habár. Noha. Még ha... is.) Hogy akkor társadalmilag hátrányos minősítés volna-e az avantgardizmus, vagyis hogy elmarasztaló bírálat. A kancelláriai hivatalvezetőnek van módja (hogy a kedvelt Fidesz - MPP kifejezéssel éljek) helyeslését vagy helytelenítését kifejezésre juttatni. Mert éppen, kicsit, nem nagyon, van köze a lap szorult helyzetéhez. Akkor viszont legyen, ugye, lefegyverzően toleráns. Tudja, hogy a Magyar Narancsnak mindenféle baja van - s nem kevésbé súlyos, mint hogy (ah! tessenek megkapaszkodni!) "avantgárdizmusban" szenved -, de gyámolítja ő az elesetteket és gyöngéket, jogos kifogásait jórészt lenyeli, és a "megőrzendő érték" kategóriájába suvasztja be. Hát legyen ilyen is. Virágozzék minden virág, még ha büdös is egyik-másik. Az az avantgardizmus, az azért nem semmi. Azért erről lenne mit mondanunk, érzékelteti Stumpf bácsi. Ezek mindenféle új meg hülye dolgokat kitalálnak, fene se érti ezt a modern művészetet, vagy hogy is hívják, avantgárd, vagy mi. Amikor mindenféle olyan dolgokat írnak, amit az egyszerű ember nem is bír felfogni. Nem a nép nyelvén van az, na. Művészkedések. Meg ott volt az a hogy is hívják, a Pikasszó, azok a hangos zenék, mindenféle buzik meg külföldiek.Közben járt az agyam a könyvek dobozolásának helyes metódusán, meg hogy miután az ember már ráírta az egyikre, hogy "fontos", a másikra meg, hogy "nagyon fontos", végül pedig, hogy "nagyon fontos és sürgős", akkor mi jöhet még (és akkor nem is sejtettem, hogy néhány nap múlva hiába keresem a telefonkönyvemet, a három doboz egyikében sincs, de akkor hol a francba?)?Ilyenkor az ember nem ír arról, hogy a halottak napja alkalmából esedékes koszorú- és virágbeszerzés miatt két teljes napra kényszerszabadságolták a dél-budapesti APEH dolgozóit. Olyannyira, hogy be sem mehettek a munkahelyükre. Ebben a mai súlyos koszorú- és virághiányban az ember két napig lejárja a lábát, hogy találjon egy kedvére való halottak napi díszítményt. Felteszem, a muzulmán, zsidó vagy buddhista APEH-dolgozókat is körlevélben kötelezte a jeles APEH-főnök, akinek már a nevét is restelljük leírni, hogy virágot vagy koszorút márpedig vegyenek, s a dél-bp.-i adóügyek közelébe se merjenek menni két napig. Hogy is nézne ki. Valamelyik dobozban szerintem van egy újság, ahol olvastam róla, hogy a dél-budapesti APEH vizsgálódott a Simicskától érintett cégek ügyében (de lehet, hogy az észak-budapesti, ezt hetekig nem fogom megtudni). Ha majd előkerül az a doboz, akkor lesz időm gyanakodni azon, hogy miért bénítják meg egy területi igazgatóság munkáját két napra.De amikor az ember szertetekint (létráról) az embermagasság fölé növekvő dobozhalmokon, amelyekből csendesen szállong a por és az elkeseredés, akkor nincs igazán kedve arról viccelődni, hogy Kunos Pétert azért csak bekasztlizták, pedig ehhez elég sok szabályon, törvényen, jogi és etikai megfontoláson kellett keresztülhágni: a kegyelmi kérvény továbbítását nem kell elsietni, későbbi törvényt korábbi cselekményre nyugodtan lehet alkalmazni, de hát mindent a jó ügy érdekében. Kunos nyilván nem a Fidesz holdudvara, ha eddig nem tudta volna. És midőn a szennyes ruhákkal teli zsákok osztódással látszanak szaporodni, akkor az ember nehezen mereng afelett, hogy lehet-e még valaha arra a pártra szavazni (pedig olyan jó lett volna), amelyiknek koalíciós partnere a MIÉP-pel cimborál, s amelyiknek kormánya sunnyog a T 34-es (a Lex Pokol) ügyében.Csaptelep egyébként nem kell, csak az a cső, amelyikből a víz folyik, és nem ártana beszerezni lyuktakarót is meg süllyesztett aljzatos elosztót. Felírni: új vécédeszka! (Felírni, hogy felírni!) Februárra, ahogyan a miniszterelnök is jósolni szokta, minden rendben lesz.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.