Kálmán C. György: Magánvalóság (Most nem)

  • 1998. november 5.

Egotrip

Most nem írok semmit a MaNcsnak, mert kisebb dolgom is nagyobb annál.
Itt vannak rögtön a tiplizések. Hogy mit hová és mikor, pontosan ki kellene mérni, és hogy én csináljam-e, vagy pedig ember legyen híva.A kedves olvasónak ugyan semmi köze hozzá, mégis közlöm, mintegy mentegetőzésképpen, hogy éppen elköltöztem, számos dobozzal és koszos, nehéz bútorokkal. Utána kell nézni a helybeli bútorjavítóknak, ha van erre ilyen, és jó pár csempe hiányzik.Még hétfőn arról akartam volna írni, hogy a kancellária vezetője, aki hivatását tekintve a miniszterelnök (s általában a kormánylépések) felkent interpretátora, az egyedül helyes értelmezések tudója, azt mondja, hogy, idézem, "számomra az a szellemiség, amit [amelyet] a Magyar Narancs képvisel - minden avantgárdizmusa ellenére - fontos színfoltja [sic!] a kulturális életnek, és megőrzendő érték." Ez nekem nagyon tetszett, ez az ellenére. (Dacára. Ámbátor. Jóllehet. Habár. Noha. Még ha... is.) Hogy akkor társadalmilag hátrányos minősítés volna-e az avantgardizmus, vagyis hogy elmarasztaló bírálat. A kancelláriai hivatalvezetőnek van módja (hogy a kedvelt Fidesz - MPP kifejezéssel éljek) helyeslését vagy helytelenítését kifejezésre juttatni. Mert éppen, kicsit, nem nagyon, van köze a lap szorult helyzetéhez. Akkor viszont legyen, ugye, lefegyverzően toleráns. Tudja, hogy a Magyar Narancsnak mindenféle baja van - s nem kevésbé súlyos, mint hogy (ah! tessenek megkapaszkodni!) "avantgárdizmusban" szenved -, de gyámolítja ő az elesetteket és gyöngéket, jogos kifogásait jórészt lenyeli, és a "megőrzendő érték" kategóriájába suvasztja be. Hát legyen ilyen is. Virágozzék minden virág, még ha büdös is egyik-másik. Az az avantgardizmus, az azért nem semmi. Azért erről lenne mit mondanunk, érzékelteti Stumpf bácsi. Ezek mindenféle új meg hülye dolgokat kitalálnak, fene se érti ezt a modern művészetet, vagy hogy is hívják, avantgárd, vagy mi. Amikor mindenféle olyan dolgokat írnak, amit az egyszerű ember nem is bír felfogni. Nem a nép nyelvén van az, na. Művészkedések. Meg ott volt az a hogy is hívják, a Pikasszó, azok a hangos zenék, mindenféle buzik meg külföldiek.Közben járt az agyam a könyvek dobozolásának helyes metódusán, meg hogy miután az ember már ráírta az egyikre, hogy "fontos", a másikra meg, hogy "nagyon fontos", végül pedig, hogy "nagyon fontos és sürgős", akkor mi jöhet még (és akkor nem is sejtettem, hogy néhány nap múlva hiába keresem a telefonkönyvemet, a három doboz egyikében sincs, de akkor hol a francba?)?Ilyenkor az ember nem ír arról, hogy a halottak napja alkalmából esedékes koszorú- és virágbeszerzés miatt két teljes napra kényszerszabadságolták a dél-budapesti APEH dolgozóit. Olyannyira, hogy be sem mehettek a munkahelyükre. Ebben a mai súlyos koszorú- és virághiányban az ember két napig lejárja a lábát, hogy találjon egy kedvére való halottak napi díszítményt. Felteszem, a muzulmán, zsidó vagy buddhista APEH-dolgozókat is körlevélben kötelezte a jeles APEH-főnök, akinek már a nevét is restelljük leírni, hogy virágot vagy koszorút márpedig vegyenek, s a dél-bp.-i adóügyek közelébe se merjenek menni két napig. Hogy is nézne ki. Valamelyik dobozban szerintem van egy újság, ahol olvastam róla, hogy a dél-budapesti APEH vizsgálódott a Simicskától érintett cégek ügyében (de lehet, hogy az észak-budapesti, ezt hetekig nem fogom megtudni). Ha majd előkerül az a doboz, akkor lesz időm gyanakodni azon, hogy miért bénítják meg egy területi igazgatóság munkáját két napra.De amikor az ember szertetekint (létráról) az embermagasság fölé növekvő dobozhalmokon, amelyekből csendesen szállong a por és az elkeseredés, akkor nincs igazán kedve arról viccelődni, hogy Kunos Pétert azért csak bekasztlizták, pedig ehhez elég sok szabályon, törvényen, jogi és etikai megfontoláson kellett keresztülhágni: a kegyelmi kérvény továbbítását nem kell elsietni, későbbi törvényt korábbi cselekményre nyugodtan lehet alkalmazni, de hát mindent a jó ügy érdekében. Kunos nyilván nem a Fidesz holdudvara, ha eddig nem tudta volna. És midőn a szennyes ruhákkal teli zsákok osztódással látszanak szaporodni, akkor az ember nehezen mereng afelett, hogy lehet-e még valaha arra a pártra szavazni (pedig olyan jó lett volna), amelyiknek koalíciós partnere a MIÉP-pel cimborál, s amelyiknek kormánya sunnyog a T 34-es (a Lex Pokol) ügyében.Csaptelep egyébként nem kell, csak az a cső, amelyikből a víz folyik, és nem ártana beszerezni lyuktakarót is meg süllyesztett aljzatos elosztót. Felírni: új vécédeszka! (Felírni, hogy felírni!) Februárra, ahogyan a miniszterelnök is jósolni szokta, minden rendben lesz.

Figyelmébe ajánljuk