Öt és feles

Egotrip

Evangélium szerintem

9 1Reggel megkötözték és elvezették és átadták a Földi Helytartónak. Az megkérdezte tőle: "Te vagy az Élet Császára?" 2Azt válaszolta neki: "Ezt te mondod." És többé nem válaszolt. 3A Földi Helytartó pedig kérdezte a néptől: "Mi rosszat tett? Csak egy ember." 4De a nép - rosszul fizetett és már reggel részeg statiszták - egyre hangosabban kiáltozta: "Feszítsd meg őt!" Erre megkorbácsoltatta és átadta, hogy megfeszítsék. 5A katonák bíbor köpenyt húztak rá és tövisből font koronát helyeztek a fejére, és hódoltak előtte. "Üdv néked, Élet Császára!" Bottal verték a fejét, és elvezették, hogy meg-feszítsék. 6De csak néhányan követték, főleg asszonyok és néhány bámészkodó. Az emberek unták már a passiójátékokat. 7Inkább otthon ültek és tévén követték az eseményeket. 8A Golgota nevű helyre vitték, ami azt jelenti, Koponya-hely. Megfeszítették őt. 9Így szólt: "Megbocsátok nektek, mert nem tudom, mit cselekedtek." 10A kilencedik órában felkiáltott: "Isten?! Isten elhagyott benneteket." 11De néhányan az ott állók közül, akik ezt hallották, ezt mondták: "Ez Istent hívja." 12Akkorra már nagy tömeg gyűlt össze, mert híre ment, ez a passió más, mint a többi. 13Igazi, véres, valóságos - ez el is várható egy valóságshow-tól. 14Josua elnézett fölöttük, s így szólt: "Ahol a tetem, oda a keselyűk is összegyűlnek." 15És imádkozott: "Mi?! Atyánk?! Ki a mennyekben sem vagy, engedtessék még egy lehelet, jöjjön el az én halálom, legyen meg a végakaratom, itt a gennyben, úgy a földben is. Mindennapi kenyerüket add meg a férgeknek ma, ne bocsásd meg a bűneimet, én se bocsátok meg az engem túlélőknek, és vígy engem a temetőbe, szabadíts meg agóniámtól, ne legyek." 16A biztonságiak alig tudták a kordonon túl tartani a hatalmas tömeget. 17De valaki, egy fehér ruhás alak, fogott egy szivacsot, nádbotra tűzte és inni adott neki, fölkiáltván hozzá: "Élet Császára! Ha nincs Isten, akkor segíts most magadon, leszállván a keresztről!" 18Amikor ivott a szivacsból, Josua azt mondta: "Én erőm, én erőm, elhagytál engemet. Elvégeztetett." És feje lecsuklott, meghalt. 19Ekkor a templom függönye kettészakadt felülről az aljáig. 20De a függöny mögött már régen nem volt senki.

21A passiónak vége volt, a tömeg hazaindulva izgatottan tárgyalta az eseményeket. S ha tudták volna, hogy a történetnek még nincs vége, sőt, csak most kezdődikÉ

V. FELTÁMADÁS, ÖREGKOR ÉS HALÁL

10 1Amikor a szombat elmúlt, Mária, a Magdalai Mária, Jakab anyja és Salome fia vasárnap igen korán kimentek a sírhoz, amikor a nap felkelt. 2És a padon egy embert láttak ülni, akin fehér ruha volt. Akkor megrettentek. 3' pedig azt mondta nekik: "Ne rettenjetek meg! Nincs itt. Nézzétek a helyet, ahová tették." 4És a sír nyitva volt. 5"De menjetek gyorsan, és mondjátok el mindenkinek." 6És ők kimentek és menekülésszerűen rohantak el a sírtól, mert remegés és önkívület fogta el őket, és senkinek sem mondtak semmit, féltek ugyanisÉ

7Akkor a fehér ruhás ember bement a hullaházba, ahova Josuát zárták. 8Egy kőpadon feküdt, gyolcsba tekerve, sebeit bekenték. 9A fehér ruhás így szólt hozzá: "Azt hitted, elmenekülhetsz előlünk a halál barlangjába? Azt hitted, innen előlépve új életet kezdhetsz? Elbújhatsz előlünk, mindörökre?" 10Josua válaszolt neki: "Hiszen én meg akartam halni." 11A fehér ruhás dühösen mondta: "Te nem akarhatsz semmit. Legyen meg a mi akaratunk." 12"Kik az a mi?" 13"Mi, akik körülvettünk, akik közelről vagy messziről, odafentről kísértük minden lépésedet." 14"Odafentről? Úgy érted, IstenÉ" 15"Ugyan, Josua! A Császár. Minden a Császár utasítására történt. És papok, politikusok, írástudók vettek részt az összeesküvésben. Meg a nép." 16"A nép?" 17"A nép, az istenadta nép. Istent adtunk nekik. Most új Istent kapnak, téged. A régi már nem jó. Meghalt az Isten, te mondád. Én pedig azt mondom: Éljen az Isten! Kelj fel és járj! Mutasd meg magad a világnak!" 18"Soha! Engedj meghalni!" 19"Hiszen meghaltál. Meg kellett ölnünk, hogy bizonyosan higgyék, feltámadtál. Hogy lássák: ez nem trükk, halálrítus, mély elmélkedés, túlélésgyakorlat, mint Lázár ." 20"Szóval halálelixírt adtatok nekem." 21"Adtam. Én. A szivacsban, amit fölnyújtottam neked a kereszten. Az esszénusok kotyvasztották össze virágokból, gyökerekből." 22"Te vagy az a fehér ruhás, aki mindig felbukkant?" 23"Én vagyok, fiam. Édes fiam. Íme az én szerelmetes fiam, akiben gyönyörködöm. Én vagyok az apád." 24"Abba! Édesapám!" 25"És János a te féltestvéred. Néhány nappal előbb fogant. Szegény Zakariás, rosszkor nyitott be, megnémult." 26"Gábriel! A fehér ruhás, angyali férfi!" 27"Csak egy pap vagyok." 28"És pap létedreÉ" 29"Parancsra tettem. Felsőbb utasításra. Erzsébet öreg volt, alig tudtam megtenni. De anyád! A gyönyörű Mária, a templom leánya! Aztán még többször akartam, de ő nem engedett." 30"Apám!" 31"Mi van, csak nem haragszol, mert világra hoztunk anyáddal? Most már tudod. Ezért a nagy titokzatosság születésed körül. Majd azt mondjuk, Isten fia vagy." 32"Nem elég, hogy nem ismertem, s hiába kerestem, nem találtam meg, csak most, vér szerinti apámat, de ráadásul még csak nem is ember magvából fogantam anyám méhében. Ezt jól ki-találtátok!" 33"Mint minden mást. Jánossal is próbálkoztunk, ő volt a tartalék. Mint az űrhajósoknál. Végül úgy döntöttünk, téged lövünk föl. Meg is ölhettünk volna, hogy ne akadályozd további terveinket, de feltámasztottunk, hogy te is lásd: van Isten. Te vagy az."

11 1És ő megjelent többeknek, többször, 2aztán fölvitték Kőszegletbe és bezárták apjával együtt, de külön-külön. 3És fazekakat készített, tányért, tálat, csészét, korsót, kupát, és pergamentekercseket írt tele. 4És minden úgy történt, ahogyan Gábriel mondta. Az ő neve és vallása nagy lett a földön. A régi templomot lerombolták, építettek helyette számtalan újat. 5Kőszegletet földrengés pusztította el, egyedül ő élte túl. 6Elindult a hegyekbe, találkozott emberekkel, de a világ nem ismerte meg őt. 7Egy barlangban élt még hét évet, verebek, hollók, mezők liliomai szolgáltak neki. 77 évesen halt meg.

8Barlangját sok-sok évvel később egy pásztorfiú fedezte föl, aki elkóborolt kecskéje után indult. 9A barlangban csontváz, pergamentörmelék. 10A tudósok hosszú évek fáradságos munkájával összeillesztették a tekercset, elolvasták és tűzbe vetették.

11Ti ezt tűzben olvassátok.

Írtam én, kit Josua a legjobban szeretett, Josua.

Figyelmébe ajánljuk