csótány K. Dezső címerállata, végigkísérte életét, Csepeltől Százhalombattán át vissza Pestig, itt még nem látott. De nem messze innen, olvassa, „a közvágóhídi végállomásra kitett csótánycsapdák egy nap alatt megteltek, és rendszeresen kergetik a → patkányokat is ott, ahol a BKV dolgozói a pihenőjüket töltik.
A BKV azt válaszolta, hogy tudnak a gondokról, azt ígérik, még idén felújítják a pihenőhelyet.
A 2-es villamos vonala amúgy a világ hetedik legszebb villamos vonala, presztízsnek számíthatna ez a munka, a dolgozóknak mégis egy lepratelepen kell a technikai pihenőidejüket tölteniük. A csodálatos út végén koszos falak, foszló padló, bűzös mellékhelyiségek várják őket, ezek a körülmények pedig a csótányok és patkányok számára vonzóbbak, mint az emberek számára. Hatvan dolgozó használja ezt a helyet, többeknek itt kell enniük is. A csatornából népes csótánycsalád költözött az épületbe. Ígéretet kaptak arra, hogy felújítják vagy elbontják az épületet.” A büféket bezzeg ledózerolták a Közvágóhídnál, nehogy már ellepjék az emberek. Az itt dolgozók pedig hallgatják a híreket: „Budapest Kelet-Európa legélhetőbb városa”, örülnek is a csótányok.
egér Még nem látott; a régi csónakházak, az egértanyák helyén újak épültek, egerek eltűntek, hova? A → macskák tudják.
galamb Nem olyan idegesítők, mint a szaros városi galambok (és még etetik őket!), hiszen mégis a természetben vannak, közegükben (bár vadgalambnak talán túlzás nevezni őket), de őket is elzavarják. K. Dezsőt nem zavarják.
halak A horgászok, ha van fogás, segítenek egymásnak, fogják a szákot – most Guszti segít Máriának, aki balint fogott; fehér hal, ragadozó, keszegből lett, én nem szeretem, mondja Guszti, aki rengeteg keszeget ismer, sorolja, csak a legszebb nevűt ide: vörössszárnyú keszeg (amelyet a hej, halászok, halászok hálója fogott). Nemrég egy tízkilós keszeget fogtak, csónakból. Átballagok Mihályhoz, nála érdeklődöm tovább. Ponty, tőponty, nyurgaponty, tükörponty, harcsa, süllő, kárász, azon belül is ezüstkárász, aranykárász, ez nem horgászható, vissza kell dobni. K. Dezső megtudja még, hogy a szárcsa és a → vadkacsa ugyanaz, mint a kormorán és a kárókatona, teszi hozzá K. Dezső, hogy ő is mondjon már valamit.
hattyú A horgászok ősellenségei, dobálják őket. K. Dezső szereti nézni, ahogy suhogva repülnek a Duna fölött.
ismeretlen állat Éjszaka (többször) felébred, villany, látja, valami mászik a szekrény felé; fekete, kb. ötcentis; nem tud bemászni a szekrény alá, nincs lába (mármint a szekrénynek), az ágy felé indul, K. Dezső összetapossa papucsával, nézi a talpon a nyomot, nincs, elvétettem? Nem, ott hever a padlón, felveszi vécépapírral, kidobja. Visszafekszik, nem alszik. Mi lehet az ágyam alatt? Jobb, ha nem tudom.
kócsag Ezt még nem látott, de a sor (utca) neve Kócsag, ezért. A mi kis (kihalóban, de – még – lévő) falunk két sorból (utcából) áll, a Kócsag mögött egy névtelen utca – a régiek úgy emlékeznek, Horgász utca volt. A régi szép idők! Kárókatona (Kormorán), Harcsa, Kárász, Szárcsa utca, Seregély tér, nagy falu volt! Maradt ez a két utca, zsákfalu, a Dunába vezet.
macska Ketten vannak (hárman voltak), egy kövér, egy sovány, bérlőtársak etetik őket, K. Dezső nem. Ha elmennek a kabin előtt, benéznek a nyitott ajtón, megállnak. Ne nézzél! Novemberben, amikor elmennek a bérlőtársak, maradnak a macskák és K. Dezső. Ilyenkor nem zavarja el őket, igaz, enni sem ad nekik. (Bérlőtárs, a „Macskás”, K. Dezső így hívta, idén nem jár ki, lehet, már nem is fog. De a macskák élnek, → egerésszetek!)
mindenféle szárnyas repdesők → Fecske, → sirály, → veréb stb. – megannyi schmidtegon cikáz, dalol, csiripel.
patkány Másik címerállata, pincében és padláson, a Dunán még nem látott (talán csak hallott, nyáréjszakán csobban a → vízipatkány). De (kitekintés, makrofauna) „egyre több a patkány a fővárosban. Míg 2016-ban a tizenkét ellenőrzés közül egynél rögzítettek olyan patkányfertőzöttséget, amely meghaladta a határértéket, addig 2018-ban már az esetek felénél. Zuglóban (K. Dezső szűkebb pátriája, a manzárd, amikor éppen nem a Dunánál) 2018 februárjában a határérték hatodát mérték, augusztusban a megengedettnél kétszer nagyobb volt a fertőzöttség. 2019 első négy hónapjában jóval több rágcsálóról kapott lakossági bejelentést a főváros, mint tavaly ugyanebben az időszakban.” A patkány jobban teljesít.
pók Pókot nem ölünk, alapszabály. K. Dezső, amikor beköltözik a kabinba, vécépapírral összefogdossa, kidobja őket, szaladjatok. Persze jönnek újak, hagyja. Csak ha túl közel vannak az ágyon a fejéhez, vagy ijesztően nagyok, akkor vadássza le őket. Elvannak egymással, ember és pók, pókember.
poloska Ezeket viszont irtani kell! Elszaporodtak nagyon, nem is tudja, hogy’ jönnek be. Szúnyoghálós ajtó, hiába, itt vannak. Vécépapír (csodafegyver, minden ellen), roppantás – nem lenne szabad, büdösek, de élvezi (be kell vallja) a roppanást. Dögölj meg.
pondró Vagy mi, kibújt a klaviatúra és a képernyő közül, K. Dezső elnyomja. Ő, aki a → hangyákat is kikerüli (-kerülné), és ha egy → csiga roppan a talpa alatt, átkozza magát; rosszkor, rossz helyen, (esős) időben.
sün Valami mocorog a teraszon a pad (lóca) alatt – egy sün, összegömbölyödve. Na, itt nem maradhatsz, nem vagy te házisün! Szemeteslapát alája, kiviszi, óvatosan leteszi a fűre, mehetsz! Nem mozdul, alszik? Reggelre eltűnt.
szúnyog Invázió (esős idő, pocsolyák, lárvák), mondják, de (lekopogja) nem nagyon háborgatják, sem a parton, sem a kabinban. Egy-egy be-betéved, a fülénél zümmög (a → méh zümmög, mit csinál a szúnyog? idegesít), egész éjszaka, villanyt fel, hiába, nincs alvás. Kisrepülőgéppel irtják a Duna két oldalán, fölötte, többször fordul.
vadkacsa Ezekből van a legtöbb, számontartjuk, mennyi kicsi született, mennyit vitt el a → harcsa. A horgászok megtűrik őket, nem úgy, mint a → hattyúkat.
vadliba Libánk is van!, mondja Panni, meg vízicsirkénk, teszi hozzá Mihály. (Vízityúk az, javított Zsolt barátom, amikor levadkacsáztam a szárnyast.) Ez nem egy Kákalaki Akka, még kicsi, nem utazik Lappföldre a vadludakkal, marad, K. Dezső is, öreg Nils.
varjú Jelesül dolmányos. K. Dezső keverte a → szarkával, míg a horgászok fel nem világosították, nem a szarka dézsmálja a horgászok motyóját, hanem a varjú, elviszi a kukacosdobozt is. Mondjuk, az gyanús volt, hogy a szarka károg… A horgászok őket is (lásd → hattyú) dobálják, nem hederítenek, átrepülnek Csepelre, vissza, gubbasztanak, lecsapnak.
