Egotrip

Sajó László: Öt és feles

Gólokozó érkezett hozzátok 2.

Egotrip

Nem adnak borravalót, mondja az újságos a Keletiben, amikor a Gólokozó ad, Bodrog­olasziig kiolvassa a Népsportot. Szabolcstól kap egy szütyőt, benne 3 Gösser, meggy, barack hosszú féldekás. Partjelző nincs, Guszti bá’ a tolcsvai tűzoltóversenyen.

A Gólokozó az első félidő végén áll be, elesik a tizenhatoson belül, nem tizenegyesre játszik, elfáradt. És akkor eljött az idő, elérkezett a Gólokozó ideje, már épp ideje. A jobbszélső beadja a sűrűbe, megpattan, a Gólokozó érkezik és kb. 10 méterről, jobb belsővel a bal alsóba, gól. Döbbent csend, aztán felrobban a kispad. A Gólokozó fut (ő, aki csak érkezik) az oldalvonalhoz, kezébe adnak egy sört, de nem tud inni, a csapat a nyakában. Rá is borítottál! Oda rúgtad, a helyére! Levegőért kapkod, nem megyek vissza!, mondja a Mesternek, elfáradtam a gólörömben. És még nincs vége, a vén kecske elviszi a show-t. A második félidőben megint jobb oldali támadás, az alapvonalról beadják, a Gólokozó magától értetődően az öt és felesről félmagasan a bal sarokba. Az anna-lesekben a történet A bodrogolaszi dupla vagy semmi címszónál keresendő. Az öltözőben kibontaná a barackpálinkát, nem tudja, hiába csavargatja; Laci II bicskával lenyiszálja a kupakot, szatmáriak vagyunk, van nálunk bicska. A kaja pár kolbász, annyi kolbász, amennyi gól, mondja a cséká, azért nem lőttem hármat, mert ennyit bírok enni, szerénykedik a Gólokozó. A vonaton elalszik, mindjárt bent vagyunk, hallja, kinéz, a Népstadion. Leszáll, még mindig meleg, majdnem 30 fok késő este.

Ricse Cukor Adolf amerikai filmmogul szülőfaluja, akit 103 évesen, ebéd utáni szendergés közben ért a halál. Mi ebéd előtt fogunk meghalni a pályán (Ricse–Zempléni Főnix 4-1). Cukor Adolf negyven dollárral indult Amerikába, én 12 ezer forinttal kerültem annak idején Gádorosról Pestre, mondja ünnepi (mert ünnep, hogy itt újra foci) beszédében a Legnagyobb Király. Hajdan külön csapata volt Ricsén Ófalunak, Újfalunak, Kígyóshomoknak, Csöbökösnek, Aljnak, Konkolynak, Vásártérnek, Pólincsnak, Almáskának és Rosszoldalnak. A ricsei pályát 1932-ben avatták, a SKAC (Sátoraljaújhelyi Kényelmes Atléták Clubja) 4-3-ra legyőzte a hazai csapatot, aztán volt sült hal, zsákban futás és minden egyéb jó. Sült hal, zsákban futás nincs, viszont minden egyéb jó, az asztalnál a vendégek a jobbak, a Gólokozó is kiveszi részét a sikerből.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.