A szerk.
A szerk.
Fakereszt
Tavaly augusztus 20-a előtt ismeretlen tettesek felgyújtották a nagykovácsi Nagy-Szénás tetőn álló keresztet, s az porig égett.
MaNcs 36. évf. 1-2. sz. (2024-01-10)
Mark Fisher filozófus a mára klasszikussá vált Kapitalista realizmus című könyvében fejtette ki, hogy a kapitalizmus olyannyira megszilárdult, hogy fantáziálni sem vagyunk képesek valami másról. Arról lehet vitázni persze, hogy a nagyon baloldali Fisher kritikája mennyire jogos, de kicsiben valami ilyesmit látunk a Fidesztől.
Az államjog francia teoretikusa, Jean Bodin 1576-ban jelentette meg a Les six livres de la république című művét, amelynek veleje a hatalom oszthatatlanságáról szóló tanítás.
Nem adnak borravalót, mondja az újságos a Keletiben, amikor a Gólokozó ad, Bodrogolasziig kiolvassa a Népsportot. Szabolcstól kap egy szütyőt, benne 3 Gösser, meggy, barack hosszú féldekás. Partjelző nincs, Guszti bá’ a tolcsvai tűzoltóversenyen.
A magyar közvélemény egy része meg van győződve arról, hogy Orbán Viktor valamiféle európai vezér. Csakhogy világnézetileg a Fideszhez közel álló komolyabb európai pártok is elkezdtek középre húzni.
Az állami intézményrendszer erodálása több évtizede tart. Mára odáig romlott a helyzet, hogy egy intézmény vagy korbács lett a kormány kezében, vagy kétségbeesetten igyekszik bizonyítani függetlenségét, esetleg meg se szólal.
Ötfelvonásos tárgyalássorozat után és többéves, részben letöltött fegyházbüntetés elől szökött meg egy volt békéscsabai fideszes képviselő és a felesége. A pár hamis vagy nem a dobozokon jelzett hatóanyagú potencianövelő szereket értékesített, brutális mennyiségben.
Változik a tanrend, eltörlik a művészettörténetet szeptembertől. A Belügyminisztériumban a szakma megkérdezése nélkül döntöttek az alaptanterv módosításáról, és a tiltakozók sem bizakodnak a felülvizsgálatban.
Az ELTE BTK nyugalmazott professzorát elsősorban a német irodalom közvetítőjeként ismerjük, és terjedelmét tekintve valóban a műfordítói életműve a legsúlyosabb. De írt filmforgatókönyvet és kismonográfiát Ingmar Bergmanról a 70-es években, recenziókat, kritikákat a magyar irodalom újdonságairól, német irodalomtörténetet és kulturális szótárt is.
Tavaly november 1-jén lett volna hatvanéves Borbély Szilárd, és idén, február 19-én lesz éppen tíz éve, hogy az öngyilkosságot választotta. De valóban választás, és nem valamiféle szükségszerűség határozta-e meg a szerző halálának körülményeit?
Nem először „jár” nálunk Jérôme Bel, 2013-ban szintén a Trafóban láthattuk Disabled Theater című munkáját, amelyet a svájci Theater Hora értelmileg sérült tagjaival készített, illetve 2017-ben a Gala című előadását, amelyben magyar táncosok és civilek szerepeltek. Ez utóbbi célja az volt, hogy létrejöjjön egy inkluzív táncelőadás, amelyben bárki szerepelhet (ez később még fontos lesz).
Eva Zeisel hosszú, sikerekkel és kalandokkal teli tervezői életútja nem Magyarországon csúcsosodott ki, ám vannak olyan állomásai, amelyek a hazai kerámiakultúra központjaihoz kötődnek. A magyar közönség – sajnálatos módon – csupán akkor ismerte meg Eva Zeisel nevét, amikor a művész 105 évesen elhunyt New Yorkban, holott 1987-ben és 2004-ben is önálló kiállítással szerepelt fővárosunkban.
A dokumentumfilm mint terminus technicus egy ideje szerfelett megengedő teremtés, simán belefér neki egy ilyen televíziós one man show, mint ez is. Nyilván a néző is így lehet ezzel.
Élő legenda, minden idők legkelendőbb női előadója, aki már tizenkét Grammy-díjat kapott, és több mint 200 millió lemezt adott el. Ő az első olyan popsztár, aki hatszor is első helyen debütált az albumok listáján, vagyonát pedig 1,1 milliárd dollárra becsülik.
A Sly című dokumentumfilm alkotója, háta mögött egy Johnny Cash- és egy Elvis-dokuval, 2023-ban is sokat dolgozott, hiszen Sylvester Stallone mellett közel ötórás sorozatot szentelt Willie Nelsonnak és szintén zenész családjának, s egy bagatellt a festőművész Pierce Brosnannek. Nekünk pedig most elmesélte, hogyan nyílt meg a kamerája előtt Stallone, s beszélt arról is, hogyan lett belőle Bruce Springsteen állandó kliprendezője.
Amikor Sztupa és Troché szembesültek azzal, hogy farkasok nem léteznek, különbözőképpen reagáltak.
A nyugdíjas sörgyári munkás életrutinokon alapuló nyugalmát (örökké valamit suvickoló feleséggel, a napi újságig terjedő horizonttal, mélyre temetett érzelmekkel) egy levél zavarja meg.
A rövid, ám rendkívül tömör és koncentrált kötet verseiben nyomon követhetjük, ahogy az ösztönösség fokozatosan alakul át tudatos és határozott cselekvéssé
John Woo húsz éve, A felejtés bére óta nem rendezett filmet a tengerentúlon.
A hegedűsök ügyeletes hipsztere úgy néz ki, mint egy jugó rocksztár, tetoválásai vannak, gyanús kirándulásai tévés tehetségkutatókba, de ahogy játszik, abban nincs hiba.
Mijazaki Hajao egész életművén végigvonul a veszteség és a gyermekkorral járó szorongások témája.
A brit hiphop a millennium környékén kezdett el egyenesbe jönni, és ebben nagy szerepe volt a The Streets mögött álló Mike Skinnernek.
Talán az ötvenes években vagyunk, talán az amerikai Közép-Nyugaton.
Nem tudok a közelmúltból példát arra, hogy egy jazzegyüttesnek ráadáskoncertet kellett adnia, hiszen a Budapest Jazz Club világsztárjai eleve két hosszabb, de külön árusított félidőre szerződnek.
Károly körúti felhőkarcolók, Gellért-hegyi expressz lift, légi taxik, sávokra osztott fővárosi övezetek – ilyen és ehhez hasonló víziók merültek fel egykor Budapest jövőjével kapcsolatban. A kevésbé merész tervek közül számos meg is valósult, még ha csak évtizedekkel később is, mint ahogy tervezték.
Kivételesen hipnotikus számítógépes játék jelent meg közel negyven évvel ezelőtt, ráadásul a korabeli Szovjetunióban fejlesztették. Sikere máig töretlen, elterjedése a világban merő kalandregény.