Seres László: Dekóder

  • 1996. december 5.

Egotrip

Aki nem tudja, tanítja; aki nem tudja megszüntetni egy probléma okát, legalább jól bebiztosítja magát für alle Falle.

A most születő atomtörvény értelmében a paksi atomerőműnek káralappal vagy biztosítással kell rendelkeznie, mert bár Teller Ede és a teljes sugárzó média is megmondta, hogy Paks tuti biztos, tán még az Ede által kitalált hidrogénbombát is kiállná, de azt azért az állam is tudja, hogy ha egyszer véletlenül gáz lesz Pakson, az nagyon nagy gáz lesz, hiper-mega-ultra-bumm, méghozzá lakott területen, ahol köztudottan csak ötvennel szabad meghalni.

Ha az egészségünkről van szó, a magyar kormánynak semmi se drága: a Népszava úgy tudja, az alap vagy a biztosítás "nukleáris katasztrófa esetén 20 milliárd forintig állná a károkat. E felett az államnak kellene fizetnie. (...) Paks a biztosítást választja, mert jelenleg nincs lehetősége 20 milliárdos saját káralap létrehozására." Snassz. A nagy biztosító cég máris közölte, a szerződés "időben megköthető".

Ha tehát megtörtént a Nagy Bumm, és mi, károsultak, időben előmászunk a spájzból, és még tudunk beszélni, akkor időben bejelentjük kárigényünket, amit "szakértők állapítanak meg", ha ugyan még élnek és nem állnak szintén sorban kárpótlásért a fél Kárpát-medencével együtt.

Oké, ez volt a jó hír. És mi a rossz? A rossz az, hogy a Magyar Hírlap két nappal később megírta: "Még nem fejezték be Pakson a kockázatok elemzését." Azaz: a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség a 74 vizsgált biztonságtechnikai kérdésből csak 17-et talált problémásnak (ez jónak számít nukleáris körökben), de azért az Országos Atomenergia Hivatal is méricskél; és hát hol van még a zárójelentés. És ha van? Nőhet az alap? Nem nőhet, mert nincs pénz. Marad az, hogy az állam fizet nekünk a mi adópénzünkből - akkora rizikókért, amiket át sem lát.

Azért is érdekes ez, mert mi van, ha nem azonnal rothad le a kezem, hanem esetleg csak évek múlva jelentkezik a sugárzás, például odamegyek a kártérítőkhöz, hogy rákom van, és kiröhögnek, hogy ingyenélő fasz vagyok, aki valójában cigifüggő? Vagy mondjuk gyerekem lesz, nagy fejű, elmebeteg, három szeme van, és egy nukleáris ügynök rám kacsint azzal, hogy "több szem többet lát"? És mi van akkor, ha elfogadják a kárigényemet, de elkezdenek méricskélni: "A Józsi bácsinak kétfejű unokája született, az kapott százezret, kárpótlási jegyben. A szomszéd Kovácsné éjjel foszforeszkál, kapott ötvenezret. Most mondja meg, hát érnek a maga kiesett fogai húszezernél többet? Ja, daganata is van a tarkóján? Miért nem szólt? Legyen harmincezer, de ez az utolsó ajánlatunk."

Ha az állam olyan dolgokért áll jót, amik beláthatatlanok, akkor ökológiailag valószínűleg ő a legnagyobb rizikófaktor. És államok jönnek, mennek - mi, kárpótlandók, egyre csak sugárzunk valami szarkofágban kb. tízezer évig. Utána meglátjuk.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.