10. nap Betegtárs megszólít: Nem voltál te a Ferencvárosban? Hát, voltam párszor. A pályaudvaron. A büfében. Sört ittál. Meg unicumot. Azt is. Én vagyok a büfés. Nem vagy te vasutas? Nem. Valamit írtál. Szoktam. Örülök, hogy találkoztunk. Meg hogy emlékszel rám. Pedig már három éve volt! Betegtárs beáll az étteremben a sorba. Ebéd lencsefőzelék és, talán, fasírt. De szeretnék restis lenni!
11. nap Szalonnasütés a Jávoros-forrásnál. K. Dezső két kenyeret csepegtet, hozzá bort. Van itt annyi forrás (Gyökeres-, Somor-, Ördög-, Szt. László-), kút (Vályús-, Kossuth-, Csepegő-, Disznó-, Pezső-, Béka-, Gyertyános-) és patak (Csatorna-, Malom-, Szén-), csak győzzünk inni. ITT JÁRT MÁJKEL DZSEKSZON, és fába véste. Meg egy másik híres ember, BAUER ALFRÉD 1982, emléked örökké megőrizzük. A vacsorát (olajos hal, gerezd citrom, kenyér) kihagyjuk, most van a nap, fent, hol a tölgyek. Nótaest a tűz körül, Száraz ágon bús gerlice turbékol, meg hogy Doktor uram, doktor uram, betegtársak bírják tüdővel. Fölöttünk a szani (szanatórium), a tévétorony, a csillagos ég. Na, még egy utolsó vidám nóta, Amikor majd nem leszek már, és lepisáljuk a parazsat, mint úttörőkorunkban. Parázshegy. Kú szika zerdei út.
12. nap Be a városba, busszal. Betegtársak beszélgetnek. - Bevettem, és még mindig fél hat volt. Biztos azért, mert kell valami inspiráció, különben szart se ér. - Én félbevágom. Nekem a fele elég. - Eleinte kocsival jöttem föl, azzal vittem a csajokat az erdőbe. Ledöntöttem az ülést. Egyszer jött egy kirándulócsoport, benéztek, azóta nem jövök kocsival. - Hátul volt egy ágy, meg egy gyertya, oda jártunk. - Böszörményben van egy barátnőm, hozzá járok, illetve Szoboszlóra. Mindennap megvolt, néha kétszer-háromszor, pedig egy hónapig voltam. Biztos a víz miatt. Beérünk, pár lépés az "Eszem-Iszom", iszony, mint egy műtő, csempe, egyetlen körpult - mit esznek itt? Odafönt a sóbarlang is hangulatosabb, gyerünk vissza. Vacsora felvágott, szelet paprika, kis vaj.
13. nap Le Füredre. Jég és sár, de sárgászöld hasú madarak - tavasz? Kis légyfogó, darázsölyv, uhu. Olvassa K. Dezső egy táblán. Évelő holdviola, gömböskosbor, csermelyaggófű. Oly szép, a nevük, ideírja. Találkozik egy kutyával és gazdasszonyával, kéjesen hempereg a hóban, a kutya. Még egy kutya, gazdátlan és farkas-, K. Dezső kitér. Egy kocogó, fölfelé fut, K. Dezső lefelé liheg. A patak fahídjának egyik korlátja kidőlve, rajta mécses és kis koszorú tobozokból, rózsaszín műrózsákból - mi történt itt? Van két órája a buszig - mit csinál? Tölgyfa büfé, Fenyves büfé, kiül a teraszra. Meg tudna enni egy macokot tócsnival, hozzá lepcsánka, desszertnek prósza. De majd a szaniban, a keresztapja felveszi a vacsorát. A tavasz első jele, mondja a büfés hölgy. Fogtam egy legyet. Kis légyfogó. Hideg van. K. Dezső kap segge alá egy párnát. Bakelit music pub, füst, de legalább fűtenek. Zene. Egy szál bikinit hoztam el az útra, bömböl, tombol, a balatoni nyár és Füred ifjúsága. Táncparkett, csocsó. Kezdődik a diszkó, Utcára nyílik a kocsmaajtó, indul a busz. Még elolvassa: Idén a nőnap március 5-én kerül megrendezésre, letép egy hangaszálat és egy nőtincset (ami még a táblán sincs). Vacsora joghurt, kis vaj, kenyér.
14. nap Kiül a teraszra, ír. K. Dezső fenn költ. Ebéd paradicsomos krumpli.
15. nap Kirándulás Abasárra. Befagyott keréknyomvízen csúszkál a csapat. Szent Anna-tó (mocsár), templom, remetebarlang. Kék fadongó, sisegő füzike, nyaktekercs. Látja K. Dezső egy táblán. Farkasölő sisakvirág, piros kígyószisz, macskahere. Ezek is a táblán. Törékeny gyík, hajnalpír lepke, vízi hídőr. Most idemásolja. Lemarad a csoporttól, betegtársnő is, cigizni. Mikor ezért K. Dezső kérdőre vonja, kedvesen kezébe nyom egy röpiratot: A májzsugorodás (cirrhosis) és a májrák kialakulása. Ezt most mér' kaptam? Betegtársnő kuncogva el. Abasáron, mi más, az Aba Sámuel pinceborozó megtekintése, belehelése és belakása. Mikor K. Dezső megérkezik, odalenn már nótáznak, keresztapja és Irsai Olivér. Keresztapa 2, liter. Józanságra nagy bennem az akarat. K. Dezső rizlinget kér, a kancsó és ez a nóta, nóta, nóta, nóta körbejár. Elkerülsz, mert szegény vagyok... Kúrálgattam mindenkinél... Kidőlt keresztfának nem köszön már senki... Visszafelé a buszon tilos a danolás, fojtott hangon éneklik és helyben járják az Abasári csárdást. Jártam sárban Abasárban... Este a betegtársak (legalábbis az "abasáriak") boldogan töltik ki a Betegelégedettségi kérdőívet.
16. nap Séta a szani parkjában, folytatás. Romos épületek, régvolt kórtermek. Most csupasz ágybetétek, üres gardróbok, megsárgult újságok. Grósz Károly Mezőkeresztesen... Közösséget és egyént egyaránt boldogító mezőgazdaságot... Dolgos évkezdet... Népsporton lepketetem. Dermesztő nyugati szél a Fáy utcában. Elekes, a totógyilkos. Kovács és a fényszóró izzott. Mindenütt tárt lepkeszárnyak. Gáspár - Farkas, Híres, Szalai - Balog, Katzenbach, Lőrincz, Huszák - Kékesi, Szeibert, Pölöskei. K. Dezső, ahogy lesöpri a száraz lepkéket, porrá omlanak. (Majdnem) ez a csapat bajnokságot nyert. Most meg kiestünk. De ezt akkor még nem tudja, és mosolyogva alszik el. Álmában lepkesúlytól megszabadult lepkeszárnyak verdesnek népsportokon magatehetetlen. Gécsek Mobil GP-győztes kalapácsvetésben.
17. nap Ebédre csirkeszárny rizzsel.
18. nap, az utolsó. Számvetés. Volt: vér és vizelet, belégző és légzésfunkció, sókamra és Salvus víz, forrásvíz és egyéb frissítők, inhalálás és légzőgyakorlatok, séták. Betegtársak járják a rendelőket, az erdőket, de szerdán és szombaton zenés-táncos est Kányai uram fogadójában! Maga Kányai uram a dj. Kombiné, kombiné, csipkés kombiné, még az éjjel felhajtom majd én. És felhajtják, és hagyják felhajtani. Lassúznak és rokiznak, tüdősök, asztmások, golyvások. Sok krákogó szaniboy csapja a szelet, csapná, ha kapna hozzá levegőt, a rokendroll után. Nem bírja már a motor. Meg a fújtató. Szerelmek szövődnek a szaniban, a sétányokon nyugdíjas párok, kéz a kézben, nézik, milyen magas a tévétorony! Hétvégén, amikor jönnek a (meglehetősen közeli) hozzátartozók, a szerelmesek szétrebbennek, de mikor a civilek (idegenek, nem idevalósiak) végre elmennek, integetnek még, aztán folytatják sétájukat. S mikor eljő a búcsúest, utoljára küldöm neked ezt a csokor orgonát, és szép az élet, jó volt veled, elengedem már a kezed, megbeszélik, hogy jövőre is. A búcsúestnek vége, tízre a szaniban kell lenni. Gyerekek, esik a hó! Nagy pelyhekben, kristályosan. Csúszkálnak, támogatják egymást, friss nyomokat hagynak a hóban. K. Dezsőt megijeszti egy bagoly, HUH (Holnap UltraHang)! Nem is, Holnap Utazol Haza. Visszanéz, nyomai a hóban, kicsit szomorú. Mert hol van még a jövő évi hó.
