Élet + Mód

Másfél éve lépett életbe az a törvény, amely szerint működési engedély kell mindenkinek, aki színpadi szerepet vállal az éjszakában. Azóta zsűri előtt vizsgáznak a DJ-k, a bűvészek, a fakírok vagy éppen a sztriptíztáncosnők. Az engedélyeket az Országos Szórakoztatózenei Központ (OSZK) adja ki; az a "cég", amelyik már a hatvanas években is megkerülhetetlen volt mindazok számára, akik a magyar show-businessben próbáltak boldogulni. A Városligeti fasorban lévő intézmény néhány éves kihagyás után most ismét régi fényében tündököl, ha összejön huszonöt jelentkező, indulhat a vizsga. Most éppen a táncosoké.

Aki volt kollégista, honvéd, rab, lakott rendőr- vagy tűzoltólaktanyában, jól tudja, mit tud egy zokni, mielőtt végleg megáll. A témában klasszikusnak tekinthető az a pillanat is, amikor a család féltve őrzött legkisebb lánygyermeke bemutatja új barátját, de a cipő levétele után nincs szükség több magyarázatra.

Ha a kedves szülők azon magyarok közé tartoznak, akiknél a csőből a Cartoon Network jön, észrevehették, egyes napokon, két idegesítő visítás közé úgy húszpercenként berobban egy rezesbanda, és heroikusan megcsillan egy fuvócső vagy egy bumeráng. A real world hero reklámját láthatjuk ilyenkor. A Hasbro rendezésében Action Man pályázik a gyermekük szívében megbúvó hősi tárló egyik helyére. Valamint az önök jóindulatára.

Csak most puszta igazán a puszta - állítja a lánglelkű, és mint mindig, most is igaza van. Népe hajlékába bújva hallgat, s magában mormol, míg künn a fagy baltája villog. Január van.

A távvásárlás legegyszerűbb és egyben legelterjedtebb formája, amikor a gyereket lezavarjuk pálinkáért meg cigiért a sarki közértbe. A módszer sikerét látva, számos cég rámozdult az ötletre, és mostanra már megint szinte mindent lehet távvásárolni, akárcsak a századelőn. Talán csak a forma változott.

A legnagyobb amerikai internetszolgáltató, az America Online ügyfelei mintegy 2,5 milliárd dollárt költöttek a karácsonyi bevásárlási láz során az interneten, míg a magyar e-boltok tavalyi teljes forgalma nem haladta meg a néhány tízmillió forintot. Mivel az elektronikus kereskedelem hazai terjedését gátló számos tényező - az internetfelhasználók alacsony száma, a bankkártyás fizetési lehetőség hiánya és a módszer iránti bizalmatlanság - mindegyike eltűnésre van ítélve a következő néhány éven belül, a piac szereplői robbanásszerű fejlődésre számítanak.

Az emberek többsége valószínűleg nem jön lázba egy zárt vasmagú őstranszformátor látványától, sőt még a nagy-, közép- és kisfeszültségű kábelektől sem, mégis jó, hogy létezik egy ilyen múzeum. A sietősek egy videofilm megtekintésével húsz perc alatt elintézhetik az egész cuccot, de így kimaradnak a legizgalmasabb dolgokból, tekintve, hogy errefelé szinte minden működik, mozog, világít, zörög és villámlik. Tárlatvezetéssel.

Pánikrohama szinte mindenkinek volt az élete során, ha máskor nem, amikor vizsgázott vagy közszerepelt. Amikor hadgyakorlaton volt. Bármikor. A túlterhelt negyvenéves könyvelő esete azonban komolyabb ennél.

MaNcs: Elég súlyos volt feljutni a huszadik emeletre. A pánikbetegeket ugye nem ide rendelik?

Ha egy kés szóban forog, akkor már testrészben is. Egy késnek általában csak akkor van hírértéke, ha valaki szóváltás után, legtöbbször ittas állapotban használja. Máskülönben a kés is olyan, mint a villa meg az olló, nem több, mint szimpla hétköznapi tárgy, ami kisgyerek kezébe nem való. De ha valaki megpróbált már üzemi menzáról faszolt alumínium vágóeszközzel felszeletelni egy jóképű sztéket, jól tudja: a kés nemcsak fegyverként okozhat tengernyi bánatot.

Amint azt egy idős paidagogosz (aki ´56 után az egyik elitgimnáziumban talált menedéket) a MaNcsnak elmondta, a (történelem)tanár a világ legszabadabb embere: becsukja a teremajtót, aztán azt mond(ott), amit akar(t). Emiatt aztán több helyütt a történelemkönyvet a szerencsésebb diákoknak ki sem kellett nyitniuk.

A múlt hét végén Esküvő 2000 néven hetedhét országra szóló kiállítást és szakvásárt rendeztek a Budapest Kongresszusi Központban. A leendő ifjú párok, anyósok és apósok így egy helyen szembesülhettek az összes olyan kellékkel és szolgáltatással, ami a házasságkötési ceremóniát emlékezetesebbé teheti.

"Próbáld ki a piszoárt. Megéri" - súgta a fülembe az éppen csak tántorgó Hinta a Pecalista év végi horgászbörzéjén. A porceláncsésze előtt állva a falon lógó adventi koszorút nézegettem. A koszorú egyszer csak kinyitotta a szemét, majd a száját is, kettőt pislogott, aztán erős férfihangon rágyújtott egy karácsonyi dalra. Az ijedségtől akkorát ugrottam hátra, hogy kis híján kizuhantam az ablakon. A horgászcikkipar ekkora meglepetéssel nem szolgált tavaly: a szerelékek az esztelenségig finomodtak, a szezon sztárja mégis az újra felfedezett nyalókaúszó lett. 1999 ugyanis a barkácsolók éve volt.

A filmeken minden egészen más. Jól öltözött, rendkívül ügyes síoktatók játszi könnyedséggel veszik a legmeredekebb fekete pályát, mosolyognak, látszik, iszonyúan élvezik a sportot, a tiszta levegőt, a telet. Amikor először esel ki a felvonóból Tátra-Alsón, s az egész pálya rajtad röhög, a sícipőd töri a lábad, nem kapsz levegőt, s egyébként is rettenetesen fázol, a pokolba kívánod a fenti zsánerképet, pedig nincs igazad, de erre csak otthon döbbensz rá.