Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál: Frankfurt után, félúton

szerző
Szőnyei Tamás
publikálva
2000/17. (04. 27.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Hétéves korára kinőtte a Budapest Kongresszusi Központot a könyvfesztivál, standokat kellett felállítani a gesztenyefák alatt is. Hogy mi lesz, ha a gyermek növekedése nem áll meg, s jövőre netán nem áprilisi nyár, hanem hóesés fogadja alkalmas hely híján ugyanitt a könyveseket, még nem tudni. Az internetes könyvkereskedelem mindenesetre belehúzott.

Hétéves korára kinőtte a Budapest Kongresszusi Központot a könyvfesztivál, standokat kellett felállítani a gesztenyefák alatt is. Hogy mi lesz, ha a gyermek növekedése nem áll meg, s jövőre netán nem áprilisi nyár, hanem hóesés fogadja alkalmas hely híján ugyanitt a könyveseket, még nem tudni. Az internetes könyvkereskedelem mindenesetre belehúzott.

Tavaly Frankfurt lázában élt a magyar könyvszakma. A gyorsmérleg Peter Weidhaas szerint, aki a mi Schwerpunktunkkal búcsúzott ottani direktorságától, de megmaradt a budapesti könyvfesztivál tanácsadójának, pozitív. 1999-ben 140 magyar tematikájú cím - a szakmai zsargon nevezi így a köteteket - jelent meg német nyelvterületen. A rivaldafényből kikerülve ez a mennyiség aligha állandósítható, de hogy nemzetközi jelenlétünk ne zuhanjon nagyot, azt meg lehet oldani. Dolgozni kell rajta, tovább támogatni a fordítást, tartani a kapcsolatokat. És tessék remekműveket alkotni. Vagy legalábbis eladhatókat. Mint mondjuk Claire Kenneth (Kende Klára), aki a 40-es években megismert sikert (Éjszaka Kairóban, Randevú Rómában stb.) a rendszerváltás romantikus káoszában újra átélhette, s aki a könyvfesztivál megnyitása előtti napon hunyt el Amerikában.

H

Besztzeller: így, zével, következetesen a legkelendőbb zellerként emlegette primőrjeinek angolszász eredetijét az egyik nagy magyar könyvkiadó vezetője a termékbemutató beszélgetésen, közönség előtt. Amúgy kitűnő értelmiségi üzletember, nem is kéne cikizni, de azért Frankfurt után már mégse ez járja.

H

Idén a lengyeleké Frankfurt, készülnek nagyon, Weidhaas szerint a tavaly nálunk átélt nehézségek, sőt fájdalmak ott még erősebben jelentkeznek, de amilyen szerencséjük van - ezt nem Weidhaas mondja -, náluk senki nem fogja megírni a Frankfurti zsarnokság lengyel verzióját. Egyébként állítólag tizennégyezer bejegyzett és háromezer aktív könyvkiadójuk van (nálunk könyvkiadóból ezer lehet, kb. tizede aktív), s épp néggyel több Nobel-díjasuk, mint nekünk. Ráadásul Czeslaw Milosz és Wyslawa Szymborska él, koros klasszisaik közül Stanislaw Lem nemrég publikálta tizenhárom év óta első könyvét, már tízezer fölötti példányszámban kelt el, Slawomir Mrozek pedig, aki díszvendégként végre eljutott Budapestre, most az őt kitüntető Demszky főpolgármestertől hivatalosan is megtudhatta, hogyan segített itt műveivel ráismerni saját abszurd közegünkre, saját abszurd dilemmáinkra.

H

Ha a lengyelek számára Budapest kisebbfajta Frankfurt-főpróba volt (az Európa egyébként hat lengyel kötetet időzített mostanra, Mrozek drámáit, a szintén fesztiválmeghívott Olga Tokarczuk és Antoni Libera regényeit, Leszek Kolakowski és Józef Tischner bölcseleteit és egy tanulmányt Kieslowski mozijáról), nekünk afféle szinten tartó edzés. Alkalom némi optimista adatközlésre. A fesztivált szervező Magyar Könyvkereskedők és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) kimutatása szerint 1998-ról 1999-re 11,6 százalékkal, 29,9 milliárd forintról 33,5 milliárd forintra nőtt az éves forgalom (e statisztika elhallgatja, hogy vajon a könyvek nagyobb ára vagy az eladott példányok számának emelkedése javítja a képet; a megjelentetett művek száma mindenesetre tízezer, összpéldányszámuk 50 millió körüli). A piac egyre koncentráltabb: az éves forgalom 42,45 százalékát nyolc cég produkálta, egyenként milliárd forint fölött teljesítve, az első tizenöt cég a teljes piac 58 százalékát, az első 55 cég pedig az összforgalom 83,4 százalékát bonyolítja le. Bebizonyosodott, hogy a multik nem faltak fel minket szőröstül-bőröstül, a külföldi tulajdonú cégek könyvpiaci részesedése 25,5 százalék volt ´99-ben. A CD-ROM ´98-ban a piaci összforgalom egy százaléka alatt szerénykedett, ´99-ben 3,8-ra nőtt, ez csaknem 1,3 milliárd forint (ami közelít az álfélárú, diszkont könyvek 2 milliárd forintra, 6 százalékos részesedésre becsült pozíciójához), és beindul az e-könyvkereskedelem (www.fokuszonline.hu; www.libri.hu; www.kepes-extra.hu).

Az összforgalom 29,3 százaléka az ismeretterjesztő ágazaté, 26,2 százaléka a közoktatási tankönyveké és nyelvkönyveké, 19,9 százaléka a tudományos műveké, szakkönyveké, felsőoktatásban használatos kiadványoké. Ez így együtt 75,4 százalék - ebből él a könyves szakma. A piac 18,2 százalékát birtokló szépirodalom csak hab a tortán. A minőséginek nevezhető szépirodalmat ezen belül becsülik 25 százalékra, az ifjúsági és gyermekirodalmat pedig 15-re. Két szem meggy a habon.

H

Persze az ifjúsági irodalom komoly biznisz is lehet. J. K. Rowling gyerekregény-sorozata világszerte 30 millió eladott példány fölött jár, amiben a Harry Potter és a bölcsek köve és a két hete kapható Harry Potter és a titkok kamrája révén, 35 nyelv között, benne vagyunk mi is. Habár odakint csak július elején jelenik meg a negyedik folytatás, az előzetes rendelések alapján máris az Amazon.com internetes könyvkereskedés bestsellerlistájának élére ugrott. Amikor legutóbb találkoztatok vele, 13 éves volt. Most 14, és kezd rájönni, hogy a lányok elég érdekesek - csinált hozzá kedvet a Guardiannek nyilatkozván a Whitbread Év Szerzője díjas írónő.

H

Hosszabb távon a gyermekirodalom több, mint mai üzlet. Befektetés a jövőbe. A könyvet megszerető gyerek felnőttként is kötődik majd a betűhöz, saját gyerekének is fog könyvet venni. Ha elfogy az olvasó gyerek, el fog fogyni a kultúrafogyasztó, művészetet értő felnőtt is, elbunkósodik a társadalom. Egyszeregy. A hazai gyermekirodalom-lobbi a könyvfesztiválon próbálta kihasználni a szokásosnál némiképp nagyobb figyelmet. Elmondták, hogy ötven éve hívják Mórának a Móra kiadót, amely újraindította sikeres Delfin-sorozatát. Kiosztották az év gyermekkönyves díjait (vers: Tarbay Ede: Árnyék és kóc; próza: Janikovszky Éva: Cvikkedli; illusztráció: Jankovics Marcell: Mesék és mondák Mátyás királyról). Ámde magyar szakos tanerők diplomázhatnak minimális óraszámú gyermekirodalmi stúdiumokkal és filmesztétikai stúdiumok nélkül. Békés Pál százötvenszer kifejtette, hogy máshol bezzeg milyen nagy súlyú a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa, az IBBY, s előadta a sztorit, miszerint az egykori Arany János Gyermekszínház felújítása közben derült ki, mennyire szép az épület, mire a színházi elit rátenyerelt, mondván, túl szép, túl jó ez ahhoz, hogy gyerekszínház legyen, így született az Új. Egész kultúránk nem áll egyébből, mint professzionális lesöprésekből, elhárításokból, lepöckölésekből. A gyermekkultúra hazai helyzetének sivárságát jellemezve viszont kis híján átsiklott a tény fölött, hogy végre-valahára prédikál a hívőknek, hányja a borsót a falra egy idevágó, értelmes folyóirat, a Fordulópont. A tematikus számokba szerkesztett Fordulópontot, gyermekvédelmi könyveket, meséskönyveket és esszéket megjelentető Pont Kiadó egyik mindenese, Szávai Ilona föltette a kérdést: vajon mitől van az, hogy a kisgyerek még érdeklődő, aztán az iskolában történik vele valami, és alig olvasó felnőtt válik belőle.

H

Nagy Attila olvasásszociológus vészharangot kongatott: afelé tartunk, mint az Egyesült Államok vagy Nyugat-Európa legtöbb országa, ahol a felnőtt lakosság ötöde funk-ci-o-ná-lis a-nal-fa-béta. Ezt megelőzendő szervezi meg angol példa nyomán az MKKE jövő év januárjától az olvasás évét. Lesz programiroda, a csapás két fő iránya az iskola és a könyvtár.

Szőnyei Tamás

szerző
Szőnyei Tamás
publikálva
2000/17. (04. 27.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...