Brutális mértékben szennyezik a műanyagok az óceánokat

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. november 8.

Élet + Mód

Évente egymillió tonna plasztik szennyezi a vizeinket.

Nem kevesebb, mint egymillió tonna műanyagadalék szivárog az óceánokba évente – állapította meg a svájci Earth Action (EA) kutatóintézet, ami kedden adott ki egy felmérést arról, hogy a műanyagok előállítási vagy felhasználási folyamata során hozzáadott vegyi anyagok milyen szintű szennyezést okozhatnak. Csak a csomagolásokból legalább 166 ezer tonna műanyagadalék kerül a tengerekbe, és az olyan hétköznapi termékek, mint a szövetanyagok vagy a gumiabroncsok miatt pedig akár 30 ezer tonnát meghaladó mennyiség is szivároghat a tengerekbe, óceánokba.

„Sosem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ezeket a vegyszereket hozzáadják a műanyagokhoz, és így bekerülnek az ökoszisztémába, beleértve a testünket is. Cselekednünk kell, méghozzá most!” – közölte Maria Westerbos, a Műanyagleves Alapítvány alapítója.

A műanyagadalékok többsége szabályozatlan és nem esett át klinikai teszteken, és akár számos olyan egészségügyi problémával állhatnak kapcsolatban, mint például az elhízás, a termékenységi problémák és a rákos megbetegedések.

„A műanyagok nincsenek benne a periódusos rendszerben, mint a kobalt vagy a réz. Ezek vegyszerek elegyei, melyek közül a legtöbb súlyosan mérgező. Néhány évtized alatt a bolygó minden négyzetcentiméterét beszennyeztük műanyaggal, amelyek egyre fokozódó mennyiségben ömlenek a környezetbe” – hangoztatta Sian Sutherland, a Műanyagbolygó civilszervezet társalapítója.

Az EA a termékek összetételét és a hulladékok hatékony kezelését illetően nagyobb átláthatóságot kér globális szinten. Az EA szerint könnyen újrahasznosítható vagy többször felhasználható anyagokat kell alkalmazni, hogy csökkenjen a hulladék mennyisége, és az intézet szerint több kutatást kell végezni arról, hogy mikor és hogyan kerülnek a műanyagadalékok a környezetbe és az emberi szervezetbe.

Tavasszal a Telexen is megírtuk, hogy egy új, kizárólag műanyagok okozta betegséget fedeztek fel a tengeri madaraknál, plasztikózisnak nevezték el, a londoni Természettudományi Múzeum tudósai akkor azt írták, hogy a beteg madarak emésztőrendszere a hulladék lenyelése miatt elhegesedett.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.