Élet + Mód

Nem is annyira tipikus falusi focipálya: feltűnően kellemes fekvése, kiváló talaja s a dús gyöp különbözteti meg a többi háromezer lelkes községben szokott és elvárható hasonlóktól. Ne tévedjünk: a paradicsomban vagyunk, a Keleti-Mecsekben, a Zengő és a Hármas-hegy lábánál, ezt a helyet az isten is arra teremtette, hogy lakói olimpiát rendezzenek - egyelőre csupán talicska szakágban, de ki tudja, mit hoz a jövő.

Állítólag Attila vára állott rajta, tán itt is temették el. Igaz, aranykoporsót nem, de a kultikus szkíta csodaszarvast ezen a helyen találták meg a régészek. Az viszont bizonyos, hogy a környék szülötte a világhírű versenyló, Kincsem. Három éve különös jelenséget tapasztalt a terület gazdája. Azóta csodájára járnak.

A Párizs-Kijev-Révkomárom-Djakarta-Újpest tengelyre fűződik fel az a történet, amelynek során az egykori szovjet flotta folyami kő- és tankszállító hajójából összművészeti kultúrhajó lett a budai rakparton. Mi más lehetne ez a vízi csoda, mint egy nemzetközi összeesküvés?

Isteni elrendelésre Ábrahám pátriárka nyolcvan - más vélemények szerint százhúsz - esztendősen önkezével vetett véget körülmetéletlen állapotának. Példáját nemzedékek sokasága követte, az eljárás a vallásos zsidók és a mozlimok számára máig kötelező. A keresztény angolszász világban a viktoriánus korszakban harapódzott el, akkoriban úgy hitték, lehetetlenné teszi az önkielégítést. Van azonban egy sajátos változata is, a női körülmetélés, amelyet sem szigorú vallási parancsok, sem egészségügyi szempontok nem indokolnak.

Távolabbi hazai úti célt nehéz volna találni - talán kevésbé látogatottat is. Habár a szatmári-beregi vidéknek is vannak népszerű nevezetességei: a túristvándi vízimalom, a "csónakos" fejfák Szatmárcsekén, aztán a két szép kis templom, a tákosi a festett famennyezetével meg a csarodai, ahol a freskók vannak.

Magyar Narancs: Ön egy nemzetközi kutatócsoport tagjaként öt évvel ezelőtt már járt az Antarktiszon. Akkor is, most is a globális felmelegedés geográfiai hatásait vizsgálta. Mennyire látványosak ezek a változások?

"A világ a nő csípőjében ringatózik" - mondja az arab férfi. Ezt persze ma már a magyar férfi is nyugodtan mondhatja, hiszen jól érzékelhető méreteket öltött a hastánc iránti érdeklődés nálunk is. Ezt az évente megrendezett helyi seregszemlék és a gombamód szaporodó, egzotikus fantázianevű tanárok által alapított iskolák tanúsítják. A nép-szerűség biztos jele, hogy a jelenségnek már nép-nemzeti vonulata is van, amely szerint a magyar nők az őshazából hozták magukkal a hastáncoltatás tudományát.

A vekker reggel kétszer csenget. Ájsa 4.30-kor elvégzi a napfelkelte előtt esedékes imát, aztán még visszaalszik. Három óra múlva farmerben és fejkendőben, a papa régi Fordján begördül munkahelyére, egy nemzetközi reklámügynökségbe. Csakhogy a Bahreini Királyság ifjú szövegírója egy ideje képtelen a legújabb iszlám bank küldetésére és ragacsos nyalókaszlogenekre koncentrálni. Ájsa 23 éves és szerelmes. Erre meg is van minden oka, hiszen egy hónappal ezelőtt megtartották az eljegyzést unokafivérével, Alival.

Vali néni orvos, festőművész vagy ügyvéd özvegye volt, mindenesetre nemesasszony-rokon. A teraszon állva várt minket, szoknyái a földet söpörték, lenyűgöző színek. Önfeledten ugrottam a nyakába, öleltem, szorítottam, cigány, cigány lány, motyogtam, majd anyámék felé is hangosan, az elismerés és felismerés félájultában: cigány! Anyámék először kimeredtek, mint az otthagyott tészta, aztán drámai magyarázkodásfolyam ömlött a szájukból. Vali nénit sose láttam többet. Öt-éves voltam, és nem értettem semmit a világból, vagy igen, csak máshogyan. Minden, ami szép, jó, minden, ami pozitív, ezt jelentették nekem a cigányok, tapasztalatból is és belső, megmagyarázhatatlan temperamentum-, ízlésbeli vonzódásból is. Számomra csak Vali néni után derült ki, hogy az emberek szemében a "cigány" valami rosszat jelent. "Lecigányoztam" Vali nénit, amikor "felcigányoztam".

Az ember társadalomba szerveződése óta sokféleképpen viszonyul a szexhez, erkölcshöz, nemek kapcsolatához, és különféle felállásokat tart deviánsnak. A kortárs szexuális kultúrában együtt él az évezredes előítélet, a kommersz szabadosság és a szexuális szabadság. A kérdés az, hogy az egyéni szabadságjogok korában mennyire vagyunk képesek egyéniségünkhöz igazítani ágyunk táját, vagy milyen mértékben maradunk beidegződéseink, félelmeink, felettes énünk áldozatai. Sorozatunk első része az oralitás témaköreit taglalja, az ősi szerelmi művészetektől az európai jogalkotásig.

Aki Párizsban jártában akár csak elhaladt a Pompidou-központ mellett, már ismeri a művésznő egy - férjével, Jean Tinguelyvel közösen készített - művét, ha nincs is ennek tudatában: a mozgó, színes figurákkal díszített Sztravinszkij-kutat. Az 1983-ban készült játékos szökőkút-együttes azonban csak részben reprezentálja Niki de Saint Phalle művészetét: a gyerekesen naivnak tűnő szobrok valójában tudatosan és fokozatosan átszellemített termékei egy nem éppen babarózsaszínű sorsnak.

Vajon könnyebb-e ott nőnek lenni, ahol jázmin-, cukornád- és marihuánaillatú a levegő, folyton süt a nap, esik az eső és buján burjánzik a növényzet? Ezt kántálta el a számos egybegyűltnek a British Council égisze alatt Magyarországra látogató Jean Binta Breeze jamaicai dubköltőnő egy késő éji órán a Merlin Színházban.

Húsz évvel ezelőtt a Budapest Sportcsarnok a magyar hokiválogatott sikerével debütált, az elődök itt harcolták ki a B csoportba jutást. A megálmodott koreográfia szerint Ocskayéknak a Budapest Sportréna (BSA) első nemzetközi sportrendezvényén kellett volna bekerülniük a világ legjobb tizenhat csapata közé.

"A csatangolónak az utca a lakása, éppúgy otthon érzi magát a házak homlokzatával közrefogva, mint a polgár a szoba négy fala közt."