Egy vagyonért konzerválja a focinihilt az MLSZ

Sport

Sportszakmai kérdésekben bevallottan csődöt mondott a szövetség, de most jönnek az új ötletek: kötelező fiatal- és magyarkvóta. Hogy ez mekkora károkat okoz, azt már most is lehet látni.

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) beismeréssel felérő ötéves tervet adott le a 2025-2030-as időszakra: a saját közgyűlése elé beterjesztett szöveg tisztességgel beismeri a magyar futball szervezése körüli buktatókat. Az elmúlt öt év célja a piaci gondolkodás elősegítése is volt a sportszervezeteknél, ebből pedig elégtelent adott magának az MLSZ. Az okot tömören megjelölték: „A jelenlegi gazdasági környezet nem kényszeríti a sportszervezeteket a piaci működésre”.

A szövegben részletesen is kifejtik a helyzetet: „Ezen a területen nem történt előrelépés. A klubok a fiatal játékosok tudatos nevelése és értékesítése helyett inkább külföldről vesznek játékosokat. A fiatal labdarúgók külföldre történő értékesítésében a játékosok számát és összértékét tekintve is messze az utolsók vagyunk a régióban.”

Erre találták ki most azt, hogy a szövetségtől csak akkor kap pénzügyi támogatást egy NB I.-es klub, ha egy meccsen öt magyar játékos végig a pályán van, közülük pedig egy 21 éven aluli. 

Erre az MLSZ-es javaslatra ráadásul a miniszterelnök is rámondta az áment.

Labdarúgó Eb-selejtezők - Magyarország-Wales

 
Orbán Viktor és Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke a Magyarország-Wales Európa-bajnoki selejtezőmérkőzésen a i Groupama Arénában 2019. június 11-én
Fotó: MTI/Kovács Tamás
 

A NER-esített magyar futball lényegének kiteljesedését épp Horvátországban láthatjuk mostanában demózva: Mészáros Lőrinc akkora tudásexportot hajtott végre, hogy ottani csapata, az NK Osijek kasszájából is nyomtalanul folyt el ilyen-olyan szűrőkön keresztül magyar állami pénz úgy, hogy a tényleges megtérülést sehol sem látni mögötte. Ebben a térségben ha feltőkésít valaki egy futballklubot, akkor már az erős motivátornak számító magas fizetések miatt is természetes, hogy kijön valami: Eszéken első körben dobogós lett a csapat, de a magyar bajnokság minősége is jelentősen javult az elmúlt tizenöt évben. Hogyne javult volna, hiszen az infrastruktúra – aminek fejlesztését az MLSZ most gyakorlatilag befejezettnek tekintette – szinte mindenhol kifogástalan az országban, a felnőtt csapatok európai szintű stadionokban focizhatnak, miközben a stabil anyagi háttér miatt jobb minőségű játékosok számára vált vonzóvá az NB I., mint mondjuk 2005-ben. A feltőkésítés ilyen-olyan módon állami eszközökkel történt: akár strómanok, akár állami szponzorok, akár államnak kedves cégek érkeztek a fociklubokhoz. Ezt kiegészítette a tao-rendszer, ami tulajdonképpen amolyan Stadler József-i módon történtő adóelkerülés, csak ez most épp legálisnak van mondva. A tőkésítés nemcsak stabil helyzetet okozott, hanem például azt is, hogy “gyanúsan” sokan akarták támogatni a felcsúti Puskás Akadémiát, aminek köszönhetően az 1500 lelkes falunak az egész magyar futballt megszégyenítő pénzügyi lehetőségei vannak.

 
Orbán Viktor a Puskás-Suzuki Kupa díjátadóján nyilatkozik az állami tévének a felcsúti stadionban 2024. május 20-án
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
 

Visszatérve a lényeghez: a beérkező pénz tehát javított a minőségen, de azt maga az MLSZ is észrevette, hogy ez úgy általában véve nem sokat segít a magyar futballon. Se a felcsúi akadémia, se a többi csapat nem igazán nevelt ki tehetséges focistákat, akik aztán külföldre szerződve nemcsak a főprojektként kezelt válogatottat erősítenék, hanem szép lassan el is lehet engedni a klubok kezét, hiszen a játékosüzletből már fent kellene tudnia tartani magát a többségnek, de legalább is kevésbé kéne a teljes működését arra építeni, hogy Orbán Viktor szereti a focit. Ez a szemléletváltás nem történt meg: a fiatal játékosok átlagos játékperce a 2020/21-es szezonban 79 perc volt, a 2023/24-es szezonban pedig 79,86 perc, de a magyar állampolgárságúak átlaglétszáma a pályán sem mutat különösebb eltérést. Azt pedig könnyű kisakkozni, hogy ha nincsenek ifjú magyarok a focipályákon, akkor nincs kit eladni a Real Madridnak nagy pénzért. Eredményeket nézve persze szépen fest, hogy a Ferencváros focicsapata évek óta kijut valamelyik európai kupasorozatba, de azt nem nehéz belátni, hogy a Fradi jó szereplése nem állami érdek. Kérdés persze, hogy létezik-e egyáltalán bármiféle állami érdek a futballban, de ha elfogadjuk, hogy ez a sport kiemelt projekt, akkor a cél csak a megtérülés lehet. Ha pénzben nem is, akkor abban, hogy a sport minél több hazai tehetségnek adjon kitörési lehetőséget. Ez jelenleg csak minimálisan és nagyon torz formában van meg: a klubok ugyanis a rendelkezésükre álló pénzből inkább külföldről vesznek játékosokat. Sokatmondó adat, hogy a 2010-es évek elejének talán legnagyobb “magyar focisikere” lett, hogy a Fradi 2014-be Angliába adta el a bosnyák Muhamed Besicset. Az NB I.-ben összesen 47 alkalommal pályára lépő focista karrierjét úgy követte az államközeli sportsajtó, mintha saját nevelés lett volna.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

Kamukéró

A lakástámogatási program a Fidesz-kormányok nagy találmánya. Ha az embereknek nincs pénzük lakást venni, akkor adjunk nekik támogatott hitelt – nagyjából ez a minta huszonöt éve.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.