Fokozódik a pánik Miskolc kertvárosában egy titkolt beruházás indítása miatt

A döntéshozó városi fideszes vezetők, politikusok és a kormányhivatal vezetője sem merték közölni a lakossággal, miért kezdődtek intenzív földmunkák majdnem 8 hektárnyi szántóföldön a megyeszékhely határában. Az emberek találgatnak: akkumulátorgyárat vagy hulladéktelepet akarnak építeni? Bár a munkálatokat egyelőre leállították, nem világos, mi folyik és mi létesül majd a szóban forgó területen. A történetben egy a Fidesz köreihez közelálló üzletemberekkel kapcsolatba került milliárdos is feltűnik. 

Hegedűs Andrea, a DK miskolci országgyűlési képviselője három héttel ezelőtt számolt be közösségi oldalán a Miskolc két külső kertvárosi része között indult intenzív földmunkákról. Martinkertváros és Szirma a Sajó folyó közelében a város határán terül el; jelenleg is bővül a családi házas övezetük, körülöttük szántóföldek találhatók. Ezek egyikén kezdték elszállítani a termőtalajt munkagépekkel, a képviselő becslése szerint két futballpálya méretű területről.

Tóth-Szántai József fideszes polgármesternél érdeklődött arról, mi készül ott, mire számíthat a két városrészben élő 12-13 ezer ember, akik előtt akkumulátorgyár, veszélyeshulladék-lerakó, vagy repülőtér létesítése rémképe lebeg azóta is. Április 17-én elküldött kérdéseire április 25-én kapott választ. Ebben a polgármester kifejtette, nincs információja a kérdéses terület tulajdonviszonyairól. A megyei kormányhivatal arról tájékoztatta, a tulajdonosa nem kapott sem környezethasználati, sem építési engedélyt, erre irányuló eljárás sincs folyamatban. Hogy valami sejtése lehet a beruházó céljairól a polgármesternek, azt elárulta azzal az információval, hogy március 7-től a területet a miskolci jegyző ipari tevékenységi nyilvántartásába vette. Tóth-Szántai az ingatlan hasznosítására vonatkozó kérdésre nem adott választ. Annyi azonban kihámozható leveléből, hogy feltehetően hulladékkezelés a cél. A polgármester ugyanis így fogalmazott: „a területen tervezett gyakorlati tevékenység megvalósításának feltétele hulladékgazdálkodási engedély kiadása”.

 
Fotó: A szerző felvétele
 

Hegedűs Andrea a kormányhivatal vezetőjének, Alakszai Zoltánnak is feltette kérdéseit április 28-án. Ezekre cikkünk közléséig választ nem kapott. A polgármesternek a kertvárosban élők aggodalmait sikerült fokoznia április 27-i helyszíni videójával, amiben kijelentette: „Amíg én vagyok Miskolc polgármestere, egyetlen olyan beruházás sem valósulhat meg a város területén, amely nem a miskolciak érdekeit szolgálja. A területen senki sem fog olyan tevékenységet folytatni, ami nem felel meg Miskolc szigorú természetvédelmi és környezetvédelmi előírásainak.” Polgármesteri elszántságával a pánikgombot mégis mélyebbre nyomta a helyben élők körében, azzal, hogy nem közölte, mi készül a szántóföldön, de innentől már az sem lehetett kérdés, hogy környezetet terhelő beruházást készíthetnek elő. A helyi Fidesz a lakosság megnyugtatására irányuló kommunikációt mind a négy miskolci fideszes notabilitás felvonultatásával igyekezett elsimítani. Egy nappal később együtt jelent meg a helyszínen a polgármester, a kormányhivatal vezetője, az átépítési terület fideszes országgyűlési és helyi képviselője, Csöbör Katalin és Czinkné Sztán Anikó. Ezzel sem sikerült a maguk javára alakítani a közhangulatot, mert

az alapvető információt egyikük sem osztotta meg a miskolciakkal: mi lesz a lakóhelyük közelében?

Egy nappal később, április 30-án Alakszai lépett, leállította a munkálatokat, a gépeket kivonták a területről, miután határozatában megállapította, hogy „a földmunkák jogszabálysértőek, azokat a beruházó engedély nélkül kezdte meg”. Tóth-Szántai József közben arra tett ígéretet, a képviselő-testület májusi ülésére előterjesztést készít az ügyben, de részleteket nem árult el.

A Narancs.hu kereste a miskolci önkormányzatot a beruházásra és a hiányos tájékoztatás okaira vonatkozó kérdéseivel, illetékesség hiányára hivatkozva azonban a kormányhivatalhoz irányították lapunkat. A kormányhivatal azt közöltel, hogy április 29-én a „kormányhivatal talajvédelmi hatósága helyszíni ellenőrzést tartott, megállapította, hogy humuszos termőréteget távolítottak el engedély nélkül. A hatóság azonnal elrendelte a jogsértő tevékenység felfüggesztését. Április 30-án a Kormányhivatal határozatban tiltotta meg a jogsértő földmunkák folytatását, ennek következtében a munkagépek levonultak a területről.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.