Az idei Sziget az ukrán háborút és a menekültkérdést olyannyira kiemelten kezelte, hogy már a programfüzetben külön oldalon hívták fel a figyelmet az adományozási lehetőségekre. A Nagyszínpadon félórás koncertet adott vasárnap egy ukrán gyerekkórus, másutt olyan művészek nevét és arcképét láthattuk, akik a háború miatt nem léphetnek fel hasonló fesztiválokon.
Ukrajna állt a középpontjában a 2016 óta létező, még a szírai menekülthullám kapcsán létrejött Sátor Határok Nélkül nevet viselő helyszínnek is, ahol az emberi jogokkal foglalkozó civil szervezetek voltak jelen. De a Causa Creations nevű osztrák játékfejlesztő cég is itt volt, amely egy menekült fiú segítségével olyan játékot dolgozott ki, amely az ő menekülési útvonalát dolgozta fel.
Így lehet
A Sátor Határok Nélkül a Magyar Néprajzi Múzeum és a párizsi bevándorlástörténeti múzeum (Musée national de l’histoire de l’immigration) közös projektjeként indult, de később egyre több civil szervezet folyt bele a munkába. Az idén például a UNHCR Magyarország és a svájci Terre des Hommes, akik a UNICEF-fel működnek együtt az ukrán menekültek magyarországi megsegítéséért. A Migration Aid ukrán menekült önkéntesekkel érkezett, akik igyekeztek párbeszédbe elegyedni a fesztiválozókkal. Az egyik nap sárga és kék lufikat fújtak fel, amiről mindenkinek Ukrajna jutott az eszébe, és ez el is indította a beszélgetést.
„Az a célunk, hogy megmutassuk, mindenki tud segíteni valahogyan” – mondta Darabos Diána helyszínmenedzser, hozzátéve, hogy az ilyen alkalmak után megnő az adományok száma. A szervezetnek sok külföldről érkező önkéntes segítője van, és nem csak a fesztivál idején. Segíteni szeretnének, de ez nem olyan egyszerű feladat.
„Nagyon nehéz azokat a történeteket feldolgozni, amelyekkel itt a sátorban is napról napra szembesülünk. Megrázóak ezek a találkozások. Hogy egy pillanat alatt összeomolhat az életed. Volt itt velünk egy eredetileg Azerbajdzsánból származó negyvenes nő, aki felnőttként Ukrajnába került, ahol sok munka után végül egy saját szállodája lett. Most a nulláról kell mindent újrakezdenie” – mesélte Darabos Diána, akinek tapasztalatai szerint az idén sokkal intenzívebb volt a látogatók részvétele, mint a korábbi években. „Talán azért is, mert szomszédos országról van szó, a bőrünkön érzékeljük az egészet. Le is fagytam tavasz elején, amikor a programot szervezni kezdtük. Azok a szervezetek, amelyekkel együtt kell dolgoznunk, kint voltak a határon, minden erejüket lekötötte a válságkezelés.
Egy háború kitörése után egy fesztivál meg a játékok egyenesen nevetségesnek tűntek”
– mondta Darabos Diána, hozzátéve, hogy mégis jött újra mindenki.
El sem tudják képzelni
A Sátor Határok Nélkül két kiállítást is rendezett. Kint Hajdú D. Andrásnak a háború kitörése utáni első hetekben menekültekről készített fotói voltak láthatók, bent pedig a francia múzeum Határok című kiállítását rendezték meg, a látottakból nagyon sok mindenre lehetett asszociálni. „A mentális határokra is” – magyarázta Darabos Diána, aki úgy véli, sok fesztiválozó itt döbbent rá, hogy nincs semmi különbség közte és a másik 22 éves között. Csak ő szerencsésebb.
Sokan viccelődtek azzal, hogy a magyar fesztiválozó ritka madár. Mutatták ezt az egyre kisebb magyar zenei helyszínek is, de az is, hogy még a civileknél is inkább nemzetközi szervezetek képviseltették magukat. A noÁr Mozgalom az idén először vett részt a Civil Szigeten. A sátruknál különféle teszteket lehetett kitölteni az oktatás, a migráció-rasszizmus, a klíma- és ökológia védelme, a kultúra függetlensége, az LMBTQ+ témaköreiben, de a legsikeresebb programjuk az egyedi „noÁr kitűző” készítése volt. Üzenőfaluk, a „Neked mi az ügyed?” valóságos tükör volt, ahol a noÁr által képviseltek mellett hangsúlyozottan megjelentek az önelfogadás, az önszeretet és a mentális egészség kérdései, illetve az állat- és a környezetvédelem ügye is.
„A hozzánk látogató fesztiválozók nagyobb része külföldi volt” – mondta Kubik Domi, a mozgalom egyik munkatársa, de hasonlókat hallottunk a Civil Sziget nemzetközi szervezeteitől is.
„Amikor a noÁr Mozgalomról meséltünk, vagy általánosságban a magyar közélet jelenlegi állapotáról, nagyon meglepődtek”
– idézte fel Kubik Domi. „Meg sem fordult a fejükben, hogy Magyarországon a hatalom miket gondol, hogyan kommunikál és milyen lépéseket tesz akár a szexuális kisebbségekkel, a pedagógusokkal vagy a migrációval kapcsolatban.”
Egy játék vitt a Magyar Vöröskereszt sátrához, ahol a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság támogatásával a legújabb alkohol- és drogszimulációs szemüvegeket lehetett kipróbálni. Az alkoholos, füves szemüveg nem volt nagy meglepetés, de amikor „beekizve” próbáltam megtalálni a húgomat, két perc alatt rosszul lettem, és talán ennek hatására kerestem fel a rendőrségi és a határőrségi sátrat is, bár ők nem a Civil Sziget részei.
Viszont náluk lehetett határvadásznak jelentkezni. Segítőkészek voltak, a virágos fejdíszemről meg is jegyezték, hogy terepen remekül működne. És megtudtam azt is, hogy egy feltétele van csak a felvételnek: hogy a két lábam meglegyen.
