Élet + Mód

Késelésig fajult egy vita.

A fővárosi első metrószakaszt 20 év alatt építették meg. Sztálinista nagyberuházásnak indult, a Kádár-korszak „fiatalos lendületének” szimbólumává vált, és föld alatti volta ellenére teljesen megváltoztatta Budapest arculatát.

Belerúgott egy utasba, egy másikat pedig lefejelt.

Egyre több a tisztáznivaló.

A tervek szerint május 11-től újra megnyitják a köztereket, továbbá számos kis- és középvállalkozás szigorú biztonsági szabályok betartása mellett újra működhet.

A koronavírus-járvány nemcsak az életminőségünket, de a környezetünk állapotát is megváltoztatja. Lehet, hogy ezek a hatások átmenetiek lesznek, ám annál tanulságosabbak.

Hét éve még egy elhagyatott reptéri leszállópálya terült el itt, ma Európa legnagyobb városfejlesztési projektje épül Bécs északkeleti részén.

Negyvenöt évvel ezelőtt fejeződött be Budapest történetének egyik legnagyobb népjóléti intézkedése, az újpalotai lakásépítés. Öt év alatt több mint 15 ezer lakás épült az egykori túlnyomórészt mezőgazdasági területen, a projektet eleinte nem is nevezték lakótelepnek. Úgy gondolták, új várost építenek.

Enyhítenek a korlátozó intézkedéseken a nyugat-balkáni országok, és egyre inkább nyitnak a külvilág felé.

Világszerte 3 939 119-en fertőződtek meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 274 917, a gyógyultaké pedig 1 322 289 volt a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem összesítése szerint közép-európai idő szerint szombaton reggel.

Meghalt 13 idős, krónikus beteg, és 35 új esettel 3213-ra nőtt az azonosított koronavírus-fertőzöttek száma Magyarországon.

Országimázs sörétes puskával: 1971-ben semmi nem volt drága a siker érdekében.