Amikor Kádár János vadászai 200 forintért vették át a rókakölyköket

Lokál

Országimázs sörétes puskával: 1971-ben semmi nem volt drága a siker érdekében.

Jövőre vadászati világkiállítást rendeznek Budapesten. Nem először. 1971-ben rendeztek, a fővadászt akkor Kádár Jánosnak hívták. A 49 évvel ezelőtti expo a rendszer talán legnagyobb, a politikától látszólag független rendezvénye volt. Az esemény előzményeiről, hőseiről, felelőseiről, az azt kísérő felhajtásról az e heti Magyar Narancsban olvashatnak. Részlet a cikkből:

A kiállítási előkészületeket már 1967-ben megkezdték, 18 bizottság állt föl több száz szakértővel: vizslatenyésztők és természetfilmesek, fogathajtók, halászok, madarászok, tájképfestők…A nyitást megelőző évben már minden hazai egyesület, szervezet és vállalat a kiállítás lázában égett. A világkiállítás „főbizottsága” azt kérte, hogy a „látogatottság biztosítása” érdekében a vadásztársaságok kötelezzék tagjaikat a kiállítás megtekintésére, emellett vegyék fel a kapcsolatot az iskolák úttörő- és KISZ-szervezeteivel, a gyárakkal, termelőszövetkezetekkel, mindenkivel, aki az útjukba kerül, és végezzenek „széles körű tudatosító munkát”. Ennek jegyében szinte egymásba értek a különféle vadászati és természetvédelmi kulturális rendezvények, például a hazai vállalatok 1970 tavaszán közös kiállításon mutatták be a vadászattal kapcsolatos „öltözködéskultúrát”, de még a Malév is a természetfilmes Homoki Nagy István fotóival és szövegeivel illusztrálta az 1971-es falinaptárát.

A világkiállítás jelentősebb beruházásai elsősorban a szállodaépítésben mutatkoztak meg: Budapesten az Aerót, az Emkét, az Olimpiát és a Volgát, Dobogókőn pedig a Nimródot adták át az alkalomra, de ekkor tettek rendbe számos fővárosi utat, például a Hungária körút és Kerepesi út kereszteződését. A szervezők a legap­róbb részleteket sem tévesztették szem elől: az Ebtenyésztők Országos Egyesülete hirdetést adott fel, hogy „50 rókakölyköt vennének át 200 Ft/db áron a kiállítás kotorékeb-versenyeinek lebonyolításához”; Gemencen a világkiállításra szánt legszebb szarvasokat bénítószeres számszeríj segítségével fogták be, hogy a veszprémi állatkertben szoktassák őket másfél éven át a fogsághoz. A hazai vadászokat arra kérték, hogy különleges és értékes trófeáikat adják kölcsön a kiállítás idejére, sőt, a minél teljesebb merítés érdekében 1968-ban „trófeaamnesztiát” hirdettek, ami azt jelentette, hogy 1970. augusztus 31-ig a „nem szabályosan zsákmányolt trófeákat” is nyilvántartásba vették – következmények nélkül. A világkiállítás „hozománya” volt az is, hogy 1969-ben a soproni Erdőgazdálkodási és Faipari Egyetemen megalapították a vadgazdálkodási tanszéket, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen pedig bejelentették, hogy 1971-ben a világkiállítás miatt a tanév csak októberben kezdődik.

Borító: Életkép a vadászati világkiállításról; Fotó: Fortepan/Bauer Sándor

A friss Magyar Narancsot keresse az újságárusoknál, nagyobb élelmiszerboltokban, benzinkutaknál vagy vásárolja meg online! De még jobb, ha előfizet!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Önarckép feketével

  • - turcsányi -

Ha van igazság a földön, Bert Schneiderből hétcsillagos hollywoodi aranyifjú válik. Egy léha, semmirekellő alak a sztárjelöltek örökké vidám, szőke és bikinis karéjában, a nyitott tetejű sport Mercije oldalának támaszkodva, golfhoz öltözve néz el a távolba, s számolja Los Angeles mindig felhőtlen egén az angyalokat.

Kiszámolós

Ha Ed Sheerannek van harminc kamionja, hat pengető alakú óriáskivetítője, öt saját fejlesztésű looper pedálja a forgószínpad öt különböző pontján, és 135 percet játszik – saját állítása szerint – nagyjából 70 ezer embernek, akkor hány keringős lüktetésű balladát játszhat el?

Az egyedüli boldogság

  • Balogh Magdolna

A dán írónő (1917–1976) bő öt évtizeddel ezelőtt befejezett, 1967 és 1971 között írt ön­életrajzi trilógiája azt az utat mutatja meg, ahogyan egy szegény sorsú, munkáskörnyezetben felnőtt lányból ismert és népszerű, számos díjjal kitüntetett szerző válik.

Térerő

A modern nagyváros az ipari forradalom következménye; a korábbiaktól gyökeresen eltérő termelési struktúra nyomán alakult ki az a térszövet, amelyben az európai civilizáció máig élni, bár lassan inkább csak túlélni próbál.

A vasutasok kérték

Talán Stephenson óta nem fordult elő, hogy egy működő vasúttársaság arra biztatta volna utasait, hogy ne vegyék igénybe a szolgáltatásait.

Magyar western fűnyíróval

Ha azt mondom, vásári bábjáték, azt mondod, Vitéz László. És persze Kemény Henrik. A műfaj magyarországi történetének meghatározó alakjai máig ott állnak minden, e hagyományt követő előadás mögött.

Veszélyes álmok

  • Eörsi Mátyás

Mire gondol az olvasó, ha azt hallja: „Zöld, biztonságos, versenyképes”? Vagy ezt: „Helyreállítás, erő és a hovatartozás érzése”? Esetleg ezt: „Együtt. Ellen­álló. Európa.”?