Amikor Kádár János vadászai 200 forintért vették át a rókakölyköket

Lokál

Országimázs sörétes puskával: 1971-ben semmi nem volt drága a siker érdekében.

Jövőre vadászati világkiállítást rendeznek Budapesten. Nem először. 1971-ben rendeztek, a fővadászt akkor Kádár Jánosnak hívták. A 49 évvel ezelőtti expo a rendszer talán legnagyobb, a politikától látszólag független rendezvénye volt. Az esemény előzményeiről, hőseiről, felelőseiről, az azt kísérő felhajtásról az e heti Magyar Narancsban olvashatnak. Részlet a cikkből:

A kiállítási előkészületeket már 1967-ben megkezdték, 18 bizottság állt föl több száz szakértővel: vizslatenyésztők és természetfilmesek, fogathajtók, halászok, madarászok, tájképfestők…A nyitást megelőző évben már minden hazai egyesület, szervezet és vállalat a kiállítás lázában égett. A világkiállítás „főbizottsága” azt kérte, hogy a „látogatottság biztosítása” érdekében a vadásztársaságok kötelezzék tagjaikat a kiállítás megtekintésére, emellett vegyék fel a kapcsolatot az iskolák úttörő- és KISZ-szervezeteivel, a gyárakkal, termelőszövetkezetekkel, mindenkivel, aki az útjukba kerül, és végezzenek „széles körű tudatosító munkát”. Ennek jegyében szinte egymásba értek a különféle vadászati és természetvédelmi kulturális rendezvények, például a hazai vállalatok 1970 tavaszán közös kiállításon mutatták be a vadászattal kapcsolatos „öltözködéskultúrát”, de még a Malév is a természetfilmes Homoki Nagy István fotóival és szövegeivel illusztrálta az 1971-es falinaptárát.

A világkiállítás jelentősebb beruházásai elsősorban a szállodaépítésben mutatkoztak meg: Budapesten az Aerót, az Emkét, az Olimpiát és a Volgát, Dobogókőn pedig a Nimródot adták át az alkalomra, de ekkor tettek rendbe számos fővárosi utat, például a Hungária körút és Kerepesi út kereszteződését. A szervezők a legap­róbb részleteket sem tévesztették szem elől: az Ebtenyésztők Országos Egyesülete hirdetést adott fel, hogy „50 rókakölyköt vennének át 200 Ft/db áron a kiállítás kotorékeb-versenyeinek lebonyolításához”; Gemencen a világkiállításra szánt legszebb szarvasokat bénítószeres számszeríj segítségével fogták be, hogy a veszprémi állatkertben szoktassák őket másfél éven át a fogsághoz. A hazai vadászokat arra kérték, hogy különleges és értékes trófeáikat adják kölcsön a kiállítás idejére, sőt, a minél teljesebb merítés érdekében 1968-ban „trófeaamnesztiát” hirdettek, ami azt jelentette, hogy 1970. augusztus 31-ig a „nem szabályosan zsákmányolt trófeákat” is nyilvántartásba vették – következmények nélkül. A világkiállítás „hozománya” volt az is, hogy 1969-ben a soproni Erdőgazdálkodási és Faipari Egyetemen megalapították a vadgazdálkodási tanszéket, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen pedig bejelentették, hogy 1971-ben a világkiállítás miatt a tanév csak októberben kezdődik.

Borító: Életkép a vadászati világkiállításról; Fotó: Fortepan/Bauer Sándor

A friss Magyar Narancsot keresse az újságárusoknál, nagyobb élelmiszerboltokban, benzinkutaknál vagy vásárolja meg online! De még jobb, ha előfizet!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.