Szerbiába és Boszniába negatív koronavírus-teszttel lehet belépni

  • narancs.hu
  • 2020. május 9.

Katasztrófa

Enyhítenek a korlátozó intézkedéseken a nyugat-balkáni országok, és egyre inkább nyitnak a külvilág felé.

Szerbiába és Boszniába például negatív koronavírus-teszttel karanténkötelezettség nélkül lehet belépni.

Szerbiában egy nap alatt 95 újabb esettel 9943-ra nőtt az igazolt fertőzöttek száma. Az ország március közepén lezárta határait, a hazatérő szerb állampolgárokat pedig 14, illetve 28 napos karantén alá helyezték. Azóta módosítottak a rendeleten, lehetővé vált a határ mentén élők és dolgozók ingázása, pénteken pedig a kormány válságstábja úgy döntött, a karantén-kötelezettség alól mentesülnek mindazok az országba lépők, akik rendelkeznek 72 óránál nem régebbi negatív koronavírus-teszttel. A jövő héttől újra lehet misézni a templomokban, és legfeljebb 50 ember részvételével szertartások is megtarthatók.

Koszovóban az utóbbi 24 órában eggyel nőtt a nyilvántartásba vett fertőzöttek száma, most 862. A kis nyugat-balkáni országban a belpolitikai patthelyzet ellenére zajlik a kampány; a kormány még március végén bukott el a bizalmi szavazáson, azóta azonban nem választottak új miniszterelnököt. A köztársasági elnök felkért ugyan egy politikust, hogy vezesse a kormányt, ám lépését az alkotmánybíróság május végéig felfüggesztette, így június előtt biztosan nem lesz új kormánya Koszovónak. A távozó miniszterelnök szerint új választásokat kell kiírni, erre azonban a koronavírus-járvány miatt egyelőre nincs lehetőség.

Észak-Macedóniában péntekről szombatra 14-gyel, 1586-ra nőtt a regisztrált fertőzöttek száma. Enyhített az éjszakai kijárási tilalmon a kormány, és már nem 16, hanem 19 órától másnap reggel 5 tilos az utcára lépni az országban, ahol fokozatosan indul újra az élet. Az egészségügyi miniszter megismételte a járvány kitörésekor is hangoztatott álláspontját, miszerint kétezer fertőzöttre lehet számítani a járvány lecsengéséig.

Montenegróban három napja nem jelentettek új esetet. Május 11-től helyreáll az egészségügyi ellátás, már nem csak a legsürgősebb eseteket látják majd el. Emellett a templomokat is újranyitják, az elővigyázatossági intézkedéseket azonban ott is be kell tartani. A parlamenti választásokat július vége és szeptember eleje között tartják meg, addigra minden számítás szerint lecseng a koronavírus-járvány, és még nem jelenik meg a járvány második hulláma.

Bosznia-Hercegovinában szombatra 2027-ről 2070-re emelkedett a regisztrált fertőzöttek száma. Az ország többségében szerbek lakta országrészében, a boszniai Szerb Köztársaságban szombattól visszavonták a lakhelyelhagyási tilalmat, és a szükségállapot is megszűnik május 20-ig. A védőmaszkok használata azonban nyilvános helyen továbbra is kötelező. Az ország másik, többségében bosnyákok és horvátok lakta részében, a Bosznia-hercegovinai Föderációban május 11-től tér vissza az élet a normális kerékvágásba: megnyílnak a hivatalok, elindul a tömegközlekedés, és várhatóan újranyitnak az óvodák, a fogorvosi rendelők és a vendéglátóhelyek is. Az országban dolgozó vagy céget vezető külföldiek csak akkor léphetnek be, ha rendelkeznek 48 óránál nem régebbi negatív koronavírus-teszttel, illetve meghívólevéllel az adott vállalattól. (MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.