Kétszáznegyven hektáron, 2,6 millió négyzetméteren, 5 milliárd euróból új városrészt hoztak létre, ahol folyamatos kísérleteknek vetik alá a közel 8 ezres lakosságot. A felszínen közlekedő metróról nézve Aspern Seestadt úgy emelkedik ki a környező földekből, mint egy számítógépes játékban tervezett település. Sétálni is olyan benne: szépen, funkció szerint követi egymást minden: lakóházak, kollégiumok, játszóterek, élelmiszerbolt, drogéria, pékség, gyógyszertár, orvosi rendelő. Az ordító megtervezettség és szabályozottság ellenére mégsem érződik a lakótelepek betondzsungel jellege: bár a sokemeletes házak dominálnak, mindegyikben van valami csavar, a legfurcsább színek, formák, eltolt szintezésű udvarok jellemzik ezeket. Hol egy hipermodern játszótér, hol egy medence vagy épp egy színpad bukkan elő az udvarokban. És persze rengeteg a zöldterület, a legszokatlanabb helyeken is. A betonfalakra vadszőlőt futtatnak, a sugaras elrendezésű út- és utcahálózat középpontjában pedig egy mesterségesen kialakított tó és park terül el, ahol nyáron strandolni is lehet. Mintha a Hundertwasser-házak, a Bauhaus és egy dán játszótér keverékében keringenénk.
| ||
A 2000-es évek elején Bécs vezetése bejelentette, hogy Aspern Seestadtból új városrész lesz. Az akkori tervek szerint 5 ezer lakást, irodákat, boltokat, óvodát, iskolát, tehát egy komplett, természetközeli kisvárost akartak felhúzni ide, a rég bezárt reptér helyére. Az 5 milliárd eurós projekt első igazán látványos lépéseként 2013-ban elhozták idáig a 2-es metró végállomását, 25 perc alatt kényelmesen, átszállás nélkül be lehet érni a belvárosba. 2013-ban elkészült a városrész központjául szolgáló 5 hektáros mesterséges tó, 2014-ben már az első lakóépületek is készen voltak, 2015-ben pedig több üzlet is megnyitott. A Seestadtot könnyen elérhetővé tevő teljes úthálózat 2018-ra lett kész az Aspern Nordi közlekedési csomóponttal együtt, ahol a metró- és buszjáratok a vasúti közlekedést is keresztezik: vonattal közvetlenül elérhető a bécsi főpályaudvar és Pozsony is. „Emellett 7 busz- és 2 villamosvonal köti majd össze Seestadtot a város többi részével” – teszi hozzá Ingrid Spörk, a városrészt kezelő társaság munkatársa. „Aspern Seestadt mára multifunkcionális városrésszé vált. 2019 végére gyakorlatilag az összes terület egyharmada beépült. A tó déli, délnyugati részén a különböző lakások, irodák, kereskedelmi- és szolgáltató vállalkozások, kutató és képzési intézmények egyvelege található. Van két nagy iskolai kampusz – az egyik Bécs városé: óvodával, általános iskolával és a sajátos nevelési igényű gyerekeknek fenntartott osztályokkal, illetve egy gimnázium – több óvoda, sportpálya, és egy részben magánalapítású bevásárlóutca” –, tudjuk meg tőle. Több mint 7800-an élnek már itt, 220 vállalkozás és néhány nagy cég is idetelepült. Ezzel mintegy 2500 munkahely keletkezett, amibe az építkezéseken dolgozók nem is számítanak bele.
| ||
Városi laboratórium
„Bécs városa mellett erős gazdasági és politikai partnerek állnak a projekt mögött. A Wien 3420 Aspern Development AG és Bécs önkormányzatának Aspern Seestadtért felelős projektvezetése a két mérvadó szereplő. A harmadik fél a városmenedzsment, amely informálja a lakókat a legújabb aktuális fejlesztésekről” – magyarázza Ingrid Spörk. Seestadt egy hosszú távú kutatási-fejlesztési projektnek, az Aspern Smart City Researchnek (ASCR) köszönheti, hogy okosvárossá vált. Mint helyi kalauzunk rámutat, „ez egyike az Európában zajló leginnovatívabb és legfenntarthatóbb energiahatékonysági demonstrációs projekteknek. Seestadt egy városi laboratórium, egy várostervezési és fejlesztési tesztterület.”
A környezetvédelem és a zéró energiamérleg a legfontosabb, az építkezéshez szükséges szállításokat minimalizálták, és nagy hangsúlyt fektettek az újrafelhasználásra. A régi kifutópályák elbontásából származó anyagot az utcák és utak építése során, a tó kialakításakor kiemelt homokot egy saját tervezésű, speciális betonmixhez, illetve a tájrendezéshez használták fel. „Az építkezések elejétől 2018-ig 5 ezer tonna szén-dioxid kibocsátását sikerült megspórolni” – állítja Ingrid Spörk.
Az Aspern Smart City Research lényege egy olyan város létrehozása, amely automatizált mérési rendszerekkel optimalizálja saját energetikai fogyasztását. Mindezt olyan technológiák kifejlesztése mellett, amelyek képesek megtermelni és tárolni is a szükséges energiát. A nagyszabású kutatási együttműködésben a Siemens mellett Bécs energiaszolgáltatója (Wien Energie), a városi gázszolgáltató (Wiener Netze) és az osztrák főváros önkormányzata vesz részt.
A lakások egy részét – egyelőre kutatási projektként – okosszenzorok, öntanuló algoritmusok figyelik, ezek mérik az időjárási körülményeket, a levegő minőségét és az adott épület fogyasztási és energiatermelési mutatóit. Számos olyan épület van, amely a tetőszerkezetre vagy a burkolatba tervezett napelemekkel vagy egyéb energia-visszanyerő technológiákkal (szolár-termál rendszerek, hőszivattyúk stb.) a saját energiaszükségletét is biztosítani tudja. Bár szükség van a városi áramellátásra is, Seestadt célja, hogy a fő energiaforrása a napenergia legyen.
„Azon kívül, hogy önvezető buszok járnak, igaz, még csak tesztüzemmódban, a mindennapi életben kevéssé érezhető, hogy Seestadt okosváros” – számol be Judith Kittelmann, aki 2015, tehát a kezdeti építkezések óta a városrész lakója, és a Greenhouse Studentenheim (a helyi kollégium) vezetője. „Nálunk a házban a smart city már megfoghatóbb, de nem látható. Résztvevői vagyunk az ASCR projektnek, a szobáinkban mérik a CO2-kibocsátást, majd ezt kiértékelik. Továbbá 15 referenciaszobában mérik az összes áram- és hőfogyasztást is” – teszi hozzá. A kutatási projektben egyelőre nem a város összes lakója vesz részt, csak a kijelölt épületekben folyik a kísérlet. (A kollégium lakójaként e cikk szerzőjének is nyilatkoznia kellett, hozzájárul-e, hogy mérjék az energiafelhasználását.)
| ||
Kommunikálni az otthonnal
A szintén a Siemens működtette Smart Home Controll programba önként lehet jelentkezni, itt már lehetőség van arra, hogy egy mobilalkalmazás segítségével az ember távolról kommunikáljon a saját otthonával, például bekapcsolja a fűtést, amikor hazafelé indul. Az applikációhoz való hozzáférés is a kísérlet része: a kontrollcsoport tagjain azt figyelik, motiválja-e őket, ha irányításuk van az otthonuk működése felett. Az eddigi eredmények szerint 10–15 százalékkal csökkent a rezsije annak, aki az applikáció miatt jobban motivált a lakás fogyasztásának kontrollálásában. A kísérletben részt vevő lakások és irodák (jelenleg kb. 110 ilyen van) adatai milliónyi mérőszámként futnak be a Seestadtban működő adatbányász laborokba, ahol a valós idejű adatok gyűjtését 2023-ig tervezik. Ekkor következne az egész városrész hálózatba kötése és az okosműködés kiterjesztése.
„A parkolók gyűjtőgarázsokban vannak, a lakónegyed viszonylag autómentes marad. Így nemcsak kevesebb a motorizált közlekedés, de sokkal több a szabad tér a sétálgatáshoz, játékhoz, relaxáláshoz. Mindez a tágas és biztonságosan kialakított kerékpár- és gyalogutakkal, a saját (teher-)biciklibérlési rendszerrel, és a gyalogos vásárlás könnyítésére szolgáló, minden lakó számára biztosított ingyenes bevásárlókocsikkal a fenntartható közlekedés új útjait biztosítja” – sorolja Ingrid Spörk.
Itt működik a város legnagyobb közösségikert-projektje és dívik a „szivacsváros” megoldás is. Utóbbi célja a hőhullámok és a nagy esőzések okozta szélsőségek kiegyenlítése. A tetőkre, teraszokra telepített zöld növények segítik az esővíz tárolását és felhasználását célzó technikai megoldásokat. A növények segítségével gyakorlatilag szivaccsá alakítják az épületeket.
„Néha azt érezni, mi vagyunk a kísérleti egerek, akik egy labirintusban szaladgálnak. Ennek ellenére jó és izgalmas Seestadtban élni, mert az ember testközelből követheti a legújabb fejlesztési és építési szakaszokat. Az élet egyébként nagyon nyugodt, talán túl nyugodt is. Olyan, mintha falun élnél. Mindenki tudja és figyeli, mikor mi történik, ki mit csinál. A szomszédok mindig nagyon éberek” – meséli Judith Kittelmann.
Seestadt nem csupán technikai, de szociológiai értelemben is izgalmas projekt. A városrészt 20 ezer fő lakhelyeként álmodták meg, jelenleg ennek valamivel több mint harmada él itt. A lakóközösség nagyon vegyes, a zöld környezetre vágyó, városból kiköltöző kisgyerekes családoktól a bécsi nyugdíjasokon át a külföldről betelepülőkig sokféle réteg megtalálható. A 2019-es bécsi ingatlanfelmérések adatai szerint Seestadtban a bérleti díjak négyzetméterára a támogatott szociális bérlakásoknál 7,5 és 9,9 euró között, míg normál esetben 12 és 14 euró között mozog. Vásárlás esetén ez 3500–4500 eurós négyzetméterárat jelent, ami a bécsi kerületeket nézve a középmezőnybe tartozik.
A szociális bérlakás Bécsben nem a szegénység szinonimája, hanem általában felújított vagy új építésű lakást jelent. A bécsiek kétharmada él önkormányzatilag támogatott bérlakásban és a seestadti lakások jó része (jelenleg fele) is ilyen támogatási rendszerben bérelhető. Léteznek közösségi lakóprojektek is, amikor egy-egy lakóegységet, háztömböt a saját lakói építtetnek. Létrehoznak egy közösséget (Baugruppe), amely részt vesz a finanszírozásban, a tervezésben, megvalósításban. Jelenleg épp a hetedik ilyen épületcsoport készül el Seestadban. Az itteni lakóközösségekről mindenki azt emeli ki, milyen erős soraikban a társadalmi részvétel, ennek motiválására pedig a városmenedzsment is nagy hangsúlyt fektet. „Az itt élőknek lehetőségük van például nevet adni Seestadt új részeinek, mobilitási programokat és szomszédsági együttműködéseket alakíthatnak ki maguknak. Érdekes látni, hogy az emberek mennyire vágynak a szomszédságra” – teszi hozzá a kollégiumvezető.
Az üzleti központot, a Seepark-Quartiert 2019-ben kezdték el belakni, és elkészült a 20 emeletes HoHo (Holzhochhaus), a világ legmagasabb fa-hibrid épülete, amely 14 innovatív energiaprojektet foglal magába. Közben már elkezdődött Seedtadt északi részének beépítése is. A projekt harmadik szakasza 2023-ban kezdődik, a befejezést 2028-ra tervezik.
| Okosváros járványhelyzetben
„Tavaly indult el a Gesunde (Egészséges) Seestadt nevű program – mondta el lapunknak a járvány kapcsán Ingrid Störk, a városrész üzemeltetőjének munkatársa –, és létrejött az egészségügyi hálózat is, amelynek segítségével gyorsan tudunk például többnyelvű információt begyűjteni és kiadni, illetve mindezt online elérhetővé tenni. Folyamatosan aktualizáljuk a híreket. A mai nap egyik nagy eredménye volt például, hogy a Facebook-tájékoztatónk feltöltése után alig egy órával az egyik lakó írt, hogy az információs leveleink közül kettőt lefordított románra, s azt online elérhetővé tehetjük. A bécsi okosváros stratégiának ez a részvétel, aktivitás az egyik központi eleme. Az intenzív kommunikációnak köszönhetően Seestadt gazdasági résztvevőivel, részvényeseivel együtt nagyon jól tudjuk támogatni Bécs város felvilágosítási feladatait és a tartományi feladatokat egyaránt. A bécsi önkormányzat koronavírusról szóló, gyerekeknek készített infovideóját is nagyon gyorsan körbe tudtuk küldeni a különböző értesítési csatornáinkon.” |
