Karikó Katalin és kutatótársai elnyerték az egyik legrangosabb orvostudományi díjat

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. szeptember 21.

Élet + Mód

A díj eddigi 128 kitüntetettjéből 25-en a Nobel-díjat is megkapták.

Karikó Katalin és kutatótársai, a világhírű magyar tudóst alkalmazó német biotechnológiai cég, a BioNTech alapító-igazgatói kapják 2022-ben az egyik legrangosabb német tudományos elismerést, a Paul Ehrlich- és Ludwig Darmstaedter-díjat - közölte kedden a díjról döntő Paul Ehrlich Alapítvány kuratóriuma.

Karikó Katalin, Özlem Türeci és Uğur Şahin a hírvivő RNS (mRNS) megelőző és terápiás célú kutatásáért és fejlesztéséért kapja a 120 ezer euróval (42 millió forint) járó nemzetközi tudományos díjat, amelyet 1952 óta ítélik oda minden évben olyan kutatóknak, akik különleges érdemeket szereztek az immunológia, a rákkutatás, a hematológia, a mikrobiológia és a kemoterápia területén.

 
 A díjat elnyerő Karikó Katalin, Özlem Türeci és Uğur Şahin.
https://www.uni-frankfurt.de/
 

 Az általuk létrehozott "technológiai platform paradigmaváltást indíthat el" az orvostudomány több területén. Munkájuk kiemelkedő sikere az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) ellen rendkívüli hatékonysággal védő vakcina, amelynek döntő szerepe van a koronavírus-világjárvány megfékezésében - áll a közleményben.

Karikó Katalin az első magyar kutató a német orvostudományi kitüntetést elnyerők között. A Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) biológusként diplomázó és biokémikusként doktoráló Karikó Katalin 8 éve dolgozik együtt alelnökként a biotechnológiai céget alapító és tulajdonló, németországi egyetemeken orvosként végzett kutató házaspárral, Özlem Türecivel és Ugur Sahinnal. Együttműködésük eredményeként válik az mRNS-alapú technológia az emberi betegségek elleni küzdelemben terápiás "csodafegyverré" - teszi hozzá a szegedi egyetem kitüntetésről szóló írása.

A díjról a Frankfurter Allgeimeine Zeitung megjegyzi, hogy az a világ egyik legnívósabb orvostudományi díjának számít, eddigi 128 kitüntetettjéből 25 a Nobel-díjat is megkapták.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.