Megállt az albérletek drágulása?

  • narancs.hu
  • 2019. augusztus 23.

Élet + Mód

Úgy tűnik, nincs tovább, nem lettek drágább augusztusra az albérletek.

Elérhette az albérletpiac az árak felső határát Budapesten és az egyetemvárosokban - írja az Index az Ingatlan.com közlésére hivatkozva.

A félevételi eredmények kihirdetése utáni júliusi és augusztusi időszakban ugyanis nem történet áremelkedés sem Budapesten, sem a többi egyetemvárosban: Debrecenben, Pécsen, Győrben és Miskolcon.

Éves szinten felmentek ugyan az árak, de a drágulást gátolta, hogy a magánszemélyek által kínált albérletek száma az érintett városokban 39-80 százalékkal nőtt egy hónap alatt, azaz a bérlők jóval szélesebb palettáról válogathattak - mondta el Balogh László az ingatlancég részéről.

A drágulást nem tartja valószínűnek, ugyanis vélemény szerint az említett városokban  a következő néhány hónapban több ezer kiadási céllal vásárolt új lakást adhatnak át.

Vidéken még érezhető a drágulás, mert ott eleve alacsonyabbról indultak az árak, de Budapesten megállni látszik: a bérlők vásárlóereje "a végét járja". Ráadásul sokan inkább lakást vesznek, az állami támogatások és alacsony kamatú lakáshitelek is ebbe az irányba tolják a lakást nézőket.

A cég közölt adatai szerint szerint augusztis végén a kiadó lakások átlagos bérleti díja:

  • Budapesten 160 ezer forint (Ez megegyezik a szezon eleji átlagárra, deéves szinten 6 százalékos emelkedést jelent.)
  • Debrecenben 100 ezer forint volt (A szezon előtti összeggel azono,s de éves szinten 5%-os emelkedést jelent.)
  • Szegeden 100 ezer forint (Szintén megegyezik a szezon előtti összeggel,  éves szinten viszont 11 százalék az emelkedés)
  • Miskolcon 80 ezer forint (A szezonban ez állandó, de éves szinten 14 százalékos volt az emelkedés.)
  • Pécsett 95 ezer forint (Ez 4 százalékos csökkenésnek felel meg.)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.