A légszennyezés kapcsolatba hozható a depresszió és a skizofrénia kialakulásával egy új tanulmány szerint

  • Narancs.hu/MTI
  • 2019. augusztus 21.

Tudomány

A kutatás bírálói szerint azonban a megállapítások igazolására további kutatásokra van szükség.

A légszennyezettség nemcsak légúti betegségeket okoz és csökkenti a várható élettartamot, egy új tanulmány szerint mentális betegségek, köztük a depresszió és skizofrénia kialakulásával is kapcsolatba hozható. A tanulmány bírálói szerint azonban a megállapítások igazolására további kutatásokra van szükség.

A szennyezett levegőben élő embereknél nagyobb kockázattal alakul ki bipoláris zavar vagy depresszió – állítják a kutatók, akik amerikai és dán páciensek millióinak adatait elemezték.
Andrey Rzhetsky, a tanulmány vezető szerzője, a Chicagói Egyetem kutatója kiemelte, hogy miközben a mentális betegségeknek számos kiváltó oka lehet, ezek között a levegő szennyezettsége egy új tényező.

Hozzáfűzte: a kutyákkal és rágcsálókkal végzett kísérletek azt mutatták, hogy a légszennyezettség bejut az agyba, ahol gyulladást okoz, ami olyan tünetekkel jár, mint a depresszió. „Nagyon lehetséges, hogy ugyanez az embereknél is megtörténhet” – hangsúlyozta.

A léleknek sem tesz jót

A léleknek sem tesz jót

Fotó: Pixabay.com

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint a légszennyezettség évente 7 millió ember halálát okozza, ami több, mint ahányan összesen meghalnak a háborúk, gyilkosságok, tuberkolózis, AIDS és malária következtében.

A ma született gyermekek életét átlagosan 20 hónappal rövidíti meg a szennyezett levegő - állapította meg a Health Effects Institute amerikai nonprofit kutatóintézet idei jelentése.
Miközben a légszennyezettség fizikai hatásaival sok tanulmány foglalkozott már, a mentális betegségekkel való kapcsolata kevéssé kutatott téma.

A PLOS Biology folyóiratban publikált tanulmányban 151 millió amerikai és 1,4 millió dán lakos egészségügyi adatait és a helyi légszennyezettségi adatokat hasonlították össze. A dán páciensek esetében tízéves korig vizsgálták a mentális betegség kialakulása és a légszennyezettség közötti összefüggést, az Egyesült Államokban pedig valós időben vizsgálták a légszennyezettség szintjét.

A légszennyezettségnek való kitettség gyermekkorban több mint kétszeresére emelte a skizofrénia kockázatát a dán páciensek körében, de a személyiségzavaros, depressziós és bipoláris zavarban szenvedők aránya is megnőtt.

Az amerikai adatok is megerősítették, hogy a légszennyezettség kapcsolatba hozható a bipoláris zavar és a depresszió magasabb arányával, de egyéb mentális állapottal, köztük a skizofréniával, epilepsziával vagy Parkinson-kórral nem találtak kapcsolatot.

A tanulmánnyal egyidejűleg megjelent kommentár, amelynek szerzője a Stanford Egyetem professzora, John Ioannidis, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy miközben a kutatás felvetette annak lehetőségét, hogy a légszennyezettség mentális betegséget okozhat, a kutatóknak nem sikerült ezt egyértelműen igazolniuk.

„A nagy adatbázisok elemzése ellenére a rendelkezésre álló bizonyítékoknak jelentős hiányosságai vannak, és a lehetséges torzítások hosszú sora érvénytelenítheti a megfigyelt kapcsolódásokat” – írta a professzor bírálatában.

MTI

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.