„SOHA, SEHOL, SEMMIVEL NE ETESSÜK” a vízimadarakat!

  • narancs.hu
  • 2018. június 27.

Élet + Mód

Így szól ránk a Madártani Egyesület.

Idilli nyári cukiságnak tűnik andalogni a tóparton és etetni a kiskacsákat, a hattyúkat? Ne tedd!

Hiába minden jó szándék, a vízimadarak nem téli etetőre járó cinkék, nem kell őket etetni, sőt nem is szabad – erre hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

„A vízimadarak etetése felesleges, különösen nyáron, amikor korlátlanul találnak maguknak táplálékot. Éppen ezért ennek – bármennyire nem szeretnénk is ezt hallani – semmi köze a madarak segítéséhez, éppen ellenkezőleg, tömegesen sodorja veszélybe, betegíti meg és ítéli akár pusztulásra az állatokat!”

 

 

– írják.

Az etetést már csak azért is kerüljük, mert

  • az egyoldalú kenyér- és egyéb értéktelen „táplálék” megbetegíti a madarakat
  • a mesterségesen fenntartott táplálékbőség – értsd: etetés – kikapcsolja a téli túléléshez nélkülözhetetlen vonulási viselkedést, így nagy a veszély, hogy a téli hidegben itt maradnak és megfagynak
  • növeli a zsúfoltságot, a madarak közötti agressziót és az ebből is eredő sérülésveszélyt
  • önfenntartó életre nem alkalmas területekre is nagy mennyiségű vízimadarat vonz
  • elősegíti a fertőző betegségek terjedését, ami különösen a madárinfluenza kapcsán jelent óriási kockázatot
  • szennyezi a környezetet
  • a közvetlen fizikai érintkezés ránk, emberekre nézve is veszélyt jelenthet

Szóval: „SOHA, SEHOL, SEMMIVEL NE ETESSÜK őket!”

Kösz.

Ne etessük a vízimadarakat! | Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

A tapasztalatok alapján az alapvetően jó szándékú emberek nincsenek tudatában annak, hogy a vízimadarak etetése felesleges, különösen nyáron, amikor korlátlanul találnak maguknak táplálékot. Éppen ezért ennek – bármennyire nem szeretnénk is ezt hallani – semmi köze a madarak segítéséhez, éppen ellenkezőleg, tömegesen sodorja veszélybe, betegíti meg és ítéli akár pusztulásra az állatokat!

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.

„Bős–Nagymaros Panama csatorna” - így tiltakoztak a vízlépcső és a rendszer ellen 1988-ban

A Mű a rendszer jelképe lett. Aki az építkezés ellen tiltakozott, a rendszer ellen lépett fel – aki azt támogatta, a fennálló rendszert védte. Akkor a Fidesz is a környezetpusztító nagymarosi építkezés leállítását követelte. És most? Szerzőnk aktivistaként vett részt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás­sorozatban. Írásában saját élményei alapján idézi fel az akkor történteket.