Szabad-e és megéri-e hülyére venni a nézőket, olvasókat?

  • B. Papp Máté
  • 2018. október 12.

Élet + Mód

A tech-óriások felfalják a reklámpénzeket, közben médiavállalatokat megszégyenítő nézőszámmal bíró véleményvezéreket termelnek.

„Reggel munkába jövet nem voltam boldog tekintve, ami Las Vegasban történt. Nem értem, ami a világban történik. Köszönöm a L’Oreál-családnak, hogy feldobtátok a napomat ezekkel a virágokkal!” – ezzel a felütéssel tett közzé egy képet a nyugaton befutott modell, Palvin Barbara a tavaly októberi, 58 halálos áldozattal járó Las Vegas-i mészárlást követően az Instagram-oldalán.

Az internet népe kiakadt, mire a magyar szupermodell megváltoztatta a bejegyzés szövegét. De nem ő az egyetlen, aki ehhez hasonlatos módszereket vet be a kattintások növeléséért, egyben az általa képviselt márka "népszerűsítéséért".

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a közelmúltban háromszor indított versenyfelügyeleti eljárást: Kasza Tibor énekes-műsorvezető, Rubint Réka személyi edző, valamint Dukai Regina modell közösségi média felületeit vizsgálta a szerv. Ám egyik esetben sem tudtak jogsértést megállapítani, mindhárom ügy azzal zárult, hogy az influencerek megígérték, a jövőben önmérsékletet gyakorolnak – tudta meg a lapunk a GVH sajtóosztályától.

De miért nincsenek pontos szabályok a közösségi médiára, ha egyszer a tévét, sajtót, rádiókat a médiatörvény szigorúan ellenőrzi?

false

 

Fotó: Facebook/Kasza Tibor

 

Hogy megértsük az okokat, kicsit messzebbről kell indítanunk. A Facebook és a Google elszívja a levegőt a klasszikus médiafelületek elől, hiszen a fogyasztók rajtuk keresztül tájékozódnak, viszont ők csak a „közvetítő” szerepet vállalják fel, a tartalom-előállításból nem veszik ki a részüket.

Ugyanakkor a fokozott figyelemnek köszönhetően gombamód elszaporodtak a közösségi térben az ún. véleményvezérek vagy influencerek, akik közül sokan nem tiszta termékelhelyezéssel próbálkoznak.

Milyen trükköket vetnek be a több százezer, olykor milliós rajongótáborral bíró véleményvezérek, ezzel mennyit lehet keresni és ez milyen hatással van akár a sajtószabadságra, akár fogyasztókra, például a kiskorúakra.

Cikkünkben megszólalt az influencer listák élén álló Kasza Tibi és Szabó Gergő – a legfelkapottabb influencereket kezelő ügynökség vezetője – is, akik elárulják, mi lenne a legjobb megoldás a probléma kezelésére.

A lap csütörtöktől kapható a standokon, illetve itt megrendelheti:

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szüksége lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következő platformokon érhetők el online és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elő egy évre, fél évre, negyedévre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.