Levente egy alföldi megyeszékhelyen élő 22 éves egyetemista, akinél két éve 1-es típusú cukorbetegséget diagnosztizáltak. Ő is használja a betegség kezelését és megfigyelését megkönnyítő eszközt, a vércukorszintmérő szenzort, amely mindemellett nagyobb biztonságot is nyújthat a diabéteszes betegek részére.
A vércukorszintmérő szenzorról azt kell tudni, hogy a test szövetének sejtjeit körülvevő, sejtközi állománynak nevezett, folyadékban lévő cukormennyiségét határozza meg. Tulajdonképpen ez egy folyamatos szövetiglükóz-monitorozási rendszer, angolul CGM a rövidítése.
Az eszköz bőr alá benyúló kis szenzora (egy elektróda) a sejtek közötti folyadék glükóztartalmát méri meg néhány percenként. A napi 2-3 alkalommal az ujjbegyből történő méréssel kalibrálva, a szenzor megbízhatóan mutatja a cukorértékeket. Az eszköz jobbá teszi a kezelés minőségét és megkönnyíti a betegek életét, segítségével elkerülhető például az éjszakai hipoglikémia, az alacsony vércukorszint.
Arról, hogyan működik ez az eszköz, Levente így mesélt: „A szenzoron, amely egy köralakú pénzérme nagyságú műanyag eszköz, van egy kis hajlékony szál, ez megy bele az emberi testbe, például a felkarba, a bőr alá. De ez legfeljebb a felhelyezésénél okoz kicsi kellemetlenséget, utána teljesen észrevehetetlen, nem szurkál. A távadót a szenzorhoz érintjük, akár ruhán keresztül is, megjelenik a vércukorszint a kijelzőn, amit egy telefonos applikációval összekötve grafikon formájában is nyomon lehet követni. Ezeket az adatokat fel lehet tölteni a számítógépre is, naplózásra kerülhetnek a napi eredmények, így a kezelőorvos is pontosabb képet kap a betegség alakulásáról.”
Kocsisné Gál Csilla, a diabéteszes gyermekekért létrehozott Szurikáta Alapítvány vezetője szerint a szenzor adja a jobb kezelési értéket ehhez. „A gyógyászati segédeszköz folyamatos, napi szinten akár 288 mérésével nem csupán egy adatot látunk, hanem a vércukorszint változásának a tendenciáját, illetve még azt is jelzi a glükózszenzor, hogy a változás – akár emelkedés vagy csökkenés – gyorsan vagy lassan történik. Így rengeteg hasznos információval segíti a beteg önmenedzselését és ezáltal a megfelelő vércukorszint elérését” – magyarázza az alapítványi vezető az eszköz előnyeit.
Több mint egymillió cukorbeteg hazánkban
A cukorbetegek száma évről-évre nő: ma Magyarországon közel 800 ezer diagnosztizált cukorbeteg ember él, mellettük további 500 ezer azoknak a száma, akik valójában cukorbetegek, de nem tudnak róla vagy még nem vettek részt diabétesz-szűrésen. A diagnosztizált cukorbetegek 4 százaléka I-es, 96 százaléka II-es típusú diabéteszben szenved.
Amíg korábban az idősek betegsége volt a II-es típusú cukorbetegség, az utóbbi években egyre gyakrabban jelenik meg a negyvenes korosztályban, sőt egyre több fiatalnál is diagnosztizálják, sokaknál már csak valamilyen szövődmény megjelenésekor derül ki. Évente 3600 beteg lábát kell amputálni a cukorbetegség következményeként, továbbá minden harmadik cukorbeteg szemészeti szövődménytől, a diabétesszel élők 30 százaléka pedig a cukorbetegség okozta idegkárosodástól szenved. Még óvatos számítások szerint is 2027-re a magyar lakosság 20-70 közötti korosztályában már minden tízedik ember cukorbeteg lesz – írja a life.hu.
Támogatott eszközre várva
„Én a Libre2 Freestyle szenzort és távadót használok, amelyet itthon nem lehet kapni, külföldről vásároltuk” – mondta Levente a Narancs.hu-nak. Azért külföldön vett eszközt használ, mert majdnem egy éve vár egy tb-támogatott szenzorra és távadóra. Levente helyzete nem általános a cukorbetegek között. Sokan vannak, akik ennél hamarabb jutnak támogatott vércukorszintmérő eszközhöz.
Magyarországon az Enlite és Guardian3 szenzorok és ezek távadói valamint a Guardian3 szenzorral működő inzulinpumpa érhető el társadalombiztosítási támogatással. Ezeket egyetlen cég, a Medtronic Hungária Kft. forgalmazza, amely az engedélyét a Nemzeti Egészségügyi Alapkezelő (NEAK) által megszabott feltételrendszer teljesítésének eredményeként szerezte.
Levente a Németországból behozott, más márkájú eszközért először közel 90 ezer forintot fizetett, mert több szenzort vett a távadóhoz. Egy szenzor és egy távadó ára 44 ezer forintba került akkor, ha erre a típusra is lenne támogatás, akkor 18 éves kor alatt vagy felsőfokú tanulmányok végzése esetén 24 éves korig 98 százalékos, idősebbek esetében 80 százalékos lenne a társadalombiztosítás segítsége.
A távadót nem, a szenzorokat viszont cserélni kell, ezért abból rendszeresen kell újat beszerezni. „Mivel a németországi cég nem szállít Magyarországra, így a weboldalukról sem tudtam rendelni, édesanyám kint élő ismerőse segítségével jutottam hozzá. Egyszerre 8-10 szenzort is lehet vásárolni és nem kell hozzá igazolt cukorbetegség” – magyarázta. A használatát a szenzorhoz mellékelt angol nyelvű leírásból tanulta meg.
Itthon a támogatott vércukorszintmérő eszközökhöz csak szakorvos ajánlásával és vényével juthat hozzá a beteg.
Előfeltétele a felhasználó, illetve gyermek esetén a család megbízhatósága, valamint egy éves, igazolt 1-es típusú cukorbetegség. A segédeszköz használatát meg kell tanulni, ezért az orvosi javaslat után három hónap próbahasználat következik és csak ennek lejárata és sikeressége után váltható be az orvosi vény.
Riportalanyunk tagja egy gyógyászati segédeszközt használó cukorbetegeknek létrehozott Facebook-csoportnak. Itt vannak olyanok, akik hozzá hasonlóan várakoznak a tb által támogatott eszközre, de van olyan is, aki azt inkább a próbaidőszak után visszaadta és másikat választott önerőből. A csoportban belefuthatunk olyan bejegyzésekbe is, hogy valaki meghirdeti a külföldről behozott eszköz értékesítését, de garanciát nem vállalnak – többek között ez az egyik kockázat, ha nem a hivatalos csatornán jutunk hozzá a gyógyeszközhöz. Mindenkinek joga van bárhonnan beszerezni az eszközöket, és nem kell igazolni a cukorbetegséget sem, de így ezek mögött nincs szerviz és óvakodni kell a termékhamisítványoktól is.
A környező országok jobban állnak
Fövényi József, a Cukorbetegközpont belgyógyász-diabetológusának elmondása szerint egyre keresettebbek mind a szenzorok, mind a szenzorokkal kapcsolt inzulinpumpák is. Jelenleg Magyarországon körülbelül 5500 1-es típusú diabéteszes használ támogatott szenzort és inzulinpumpát.
Mint megtudtuk tőle, a vércukormérőket gyártó 77 Elektronika Kft. is megkezdte a szenzorgyártást olasz és amerikai együttműködéssel, e szenzor árfekvése pedig közel azonos a Medtronic szenzorokéval és 1-2 hónapon belül várható a NEAK támogatásba történő bevonása is.
Amikor a forgalmazás szűk keresztmetszetéről érdeklődünk, azt mondja, az eszközök teljes piacát ugyan nem ismeri, és azt sem tudja, hogy a szenzorokkal való ellátottság terén hol állunk nemzetközi szinten, de
az bizonyos, hogy a fejlett, nyugati országok mellett Csehország, Lengyelország és Szlovákia is előttünk jár.
A szakember azt is elmondta, hogy a Levente által is használt, támogatás nélküli Libre 2 Freestyle és a Libre 3 szenzorok, amelyek az ABOTT cég gyártmányai, nagyon népszerűek itthon, mert viszonylag kicsik, 14 napon át működnek és nincs szükség kalibrálásra. A legfejlettebb Libre 3 szenzorban, mely akkora, mint két egymásra ragasztott euro 5 centes érme, már benne van a távadó, és percenként folyamatosan küldi a szöveti glükóz értékeit a telefonra és egy központi szerverre, amellyel a gondozó orvos kapcsolatot létesíthet, és akár országhatárokon átívelve valós időben láthatja betege aktuális szövetiglükózszintjét.
„E szenzorok csak Nyugat-Európából – de rövidesen Romániában is forgalmazni fogják – szerezhetők be, és bár a legolcsóbbak a világon, a hazai fizetőeszközünk jelenlegi rohamos romlása miatt a darabonkénti 60 euro (kb. 23 ezer forint) a legtöbb beteg számára megfizethetetlen” – folytatta a szakorvos. Most a világon ez a legfejlettebb szenzor, ezeken kívül hozzá lehet még jutni tb-támogatás nélkül a Dexcom nevű szenzorhoz, amelyet egy komáromi telephellyel is rendelkező szlovák cégtől lehet beszerezni.
Az, hogy Romániában rövidesen forgalmazni fogják támogatottan az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban gyártott ABBOTT és a Dexcom szenzorait, annak köszönhető, hogy „a romániai diabétesz szervezetek az orvosokkal összefogva kiharcolták az Egészségügyi Minisztériumnál a támogatást, illetve a két cég hajlandó volt belépni a romániai piacra. Nálunk a 77 Elektronika Kft. mindent megtett, hogy az ABBOTT-tal kooperáljon, de az túl kicsinek ítélte meg a magyar piacot és ezért kellett a magyar cégnek más partnereket keresni” – magyarázta a szakorvos.
Kicsi a hazai piac
Muskát Erika, a Sportos Cukorbetegek Egyesületének elnöke is megerősíti, hogy a környező országokban bárki hozzájuthat támogatás nélkül ezekhez az eszközökhöz, a hazai piaccal kapcsolatosan azonban megjegyzi, hogy a NEAK feltételei évekkel ezelőtt is szigorúak voltak. „Tudtommal több cég is egyszerűen stratégiai döntést hozott, nem éri meg jelen lenni ezen a pici piacon, kevés a cukorbeteg” – mondta.
Lapunk megkereste a Roche Magyarország Kft.-t mivel ez a cég is forgalmaz cukorbetegek számára gyógyászati segédeszközöket, de kiderült, szenzort, távadót és inzulinpumpát egyelőre nem. Ők azt nyilatkozták, hogy folyamatosan monitorozzák a piacot, mert a legfontosabbak számukra a betegek és az ő igényeik, ennek megfelelően gondolkoznak hazai és globális innovációkban.
Kíváncsiak voltunk a forgalmazás hazai feltételrendszerére, valamint a tb-támogatott eszközökre történő várakozási idő hosszára is, ezért megkerestük a NEAK mellett a Medtronic Hungary vállalatát is. Ez utóbbitól egy automatikus e-mailt kaptunk, melyben arról tájékoztatnak, hogy „a megnövekedett rendelésszám miatti esetleges túlterheltség következtében az e-mailek megválaszolása és a telefonos válaszadás is a megszokottnál hosszabb időt vehet igénybe”. Javaslatukra felkerestük telefonon az ügyfélszolgálatot, de nem tudtunk senkivel érdemben beszélni. A NEAK-tól sem kaptunk kérdéseinkre választ.
Muskát Erika úgy tudja, cikkünk megjelenésekor lesz már támogatott szenzor a gyógyszertárakban is. Ez jó hír, hiszen így már nem csak a forgalmazónál, a Medtronicnál lehet beváltani az orvosi vényt. Az egyesület elnöke a hazai helyzetet így összegzi:
„Jó lenne, ha több szenzor is elérhető lenne támogatottan, de az, hogy egy profitorientált cég megjelenik-e a magyar piacon vagy sem, arra nincs ráhatásunk.”
FRISSÍTÉS
Cikkünk megjelenése után kereste meg lapunkat a 77 Elektronika Kft. Képviselőjük, Bittner Péter elmondta, az ujjbegyszúrásos vércukorszint-ellenőrzést elsőként a 100 százalékos magyar tulajdonban lévő cég tette elérhetővé. Az olasz A. Menarini Diagnostics-szel együttműködve dobták itthon piarcra a GlucoMen Day folyamatos cukormonitorozási rendszert (continuous glucose monitor, CGM). Bittner Péter jelezte, némi előrelépés történt a GlucoMen Day TB-támogatásával kapcsolatban, mert a 77 Elektronika beadta a kérelmét a NEAK-hoz. Döntés előreláthatóan ősz elején várható az ügyben.
