A diagnózis (Két klasszikus, 4.)

  • Kálmán C. György
  • 2013. január 31.

Első változat

Két szöveg egymás mellett, kommentár nélkül – az IMF jelentése Magyarországról, és egy klasszikus finn regény részlete.

Az egyik:

„Az IMF-jelentés szerint a gazdaság recesszióban van és a gyors kilábalás esélyei is gyengébbek lettek. Tavaly 1,5 százalékkal zsugorodott a magyar gazdaság, mely főként a visszaeső lakossági fogyasztás, fogyatkozó beruházások és egy pénzügyi konszolidáció miatt következett be. Az exportorientált feldolgozóipart leszámítva a magyar gazdaság többi része csak vergődött. A privát szektorban történő munkahelyteremtés rendkívül vérszegény, a munkanélküliségi ráta nagyjából változatlan maradt tavalyelőtthöz képest, a kormány közmunkaprogramjának ellenére. A lakossági és vállalati hitelezés tovább szűkült.

A jelenlegi politika tükrében az IMF szerint a magyar gazdaság 2013-ban stagnálni fog, és a pozitív hatású exportot a folytatódó gyenge belső kereslet kioltja. A kormányzat úgy véli, hogy nagyobb eurózónás növekedés, kiemelt vállalatokkal történő stratégiai megállapodások megkötése és az uniós források gyorsabb lehívása gyorsíthat a magyar gazdaság növekedésén. A gond az, hogy amíg a történelmi mélyponton lévő befektetési szint nem emelkedik, a munkaerőköltségek pedig emelkednek, a versenyképesség, export és növekedés szenvedni fog, és a középtávú gazdasági növekedést is leveri.”

 

A másik:

„– Siess! – szólt rá Jerry.

– Jobban már nem is tudok. De szomjas vagyok.

– A csap vize ihatatlan – válaszolta Jerry. – Barna, mint a sör, és büdös, mint a vizelet. A gyerekek valamit beleszórtak a kútba. A házmester mesélte, hogy vízmintát küldött Clevelandbe vizsgálatra, s onnan ezt a rövid választ kapta: »Az ön lova cukorbeteg.«”

(Martti Larni: A negyedik csigolya. Ford. Firon András. Budapest, Európa, 1961, 283–284.)

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.