Hagyományos elnevezések

  • Kálmán C. György
  • 2014. december 23.

Első változat

Vannak hagyományos elnevezések, amik a régmúlt emlékeit őrzik – holott ma már, jelen állapotukban, semmi nem indokolja őket. Újra lesz egy ilyen, hamarosan.

Van olyan terület Budapesten, hogy „Vadaskert”. Valaha tényleg errefelé volt Mátyás király vadasparkja, de most sündisznókon, néhány kóbor nyuszin és persze madarakon kívül aligha van benne vad – néhány éve még olykor odatévedt egy-egy vaddisznó. Kertnek sem igen lehet nevezni – elég sűrűn beépített terület.

false

Van olyan, hogy „Széna tér”. Időtlen idők óta nem működik itt szénapiac – egyáltalán, kétlem, hogy bárhol az országban piacon venne szénát bárki is.

Van olyan, hogy „Halászbástya”. Budapesten már akkor sem voltak halászok, amikor építették, és ki tudja, vajon tényleg éppen azon a helyen védték-e a várat, amikor még voltak, és amikor még volt védendő vár.

Van olyan, hogy „Istvánmező”. Sehol nincs ott mező.

Van olyan, hogy „Vizafogó”. Viza rég nincs a folyóban, lejutni a Dunához is elég bonyodalmas, ha már vizát akarnánk (hiába) fogni.

Akkor most lesz „Városliget”.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.