Majdnem semmit nem írok meg

  • Kálmán C. György
  • 2012. június 12.

Első változat

Ez most igen rövid bejegyzés lesz, mindjárt kiderül, miért.

Az utóbbi időben (sok éve változatlan bér, cafeteria megvonása, infláció stb.) azt gondoltam, ha elég sokat dolgozom (ami az én esetemben főleg írást jelent), esetleg olykor vehetek egy-egy könyvet, néha még színházra is futja, és jókedvemben dobhatok egy százast a koldusoknak.

Most kiderült, nem írni – vagyis: nem megírni – lehet sokkal kifizetődőbb.

Kérem, velem lehet beszélni. Bármit nem írok meg kellő pénzért. Nem is számolok fel sokat, persze, attól függ, mit kell nem megírni, mekkora a kereslet, és kevésbé tehetősek esetén önkorlátozással is élek, árengedményt adok. Több disznóság nem megírásának kedvezményes összevonására is van lehetőség, előzetes egyeztetés után.

Tudomásomra jutott például, hogy… (itt kéretik fizetni), és nehéz elhallgatni azt is, hogy… (számlaszám megy). De ha tudjuk, ki nem akarja, hogy kiszivárogjon, miszerint… (ide kérem) vagy akár csak hogy csúnyát írjak arról, ami… (ugyanide) – átbeszélhetjük. Akinek van rejtegetni valója, fellélegezhet, ez csak ízelítő volt, most abbahagyom.

Előttem az élet. Nagy hírű, rettegett nemíró leszek, unblogger, akitől mindenki (joggal) tart – üres lapjaimat hódoló kritikák tucatjai elemzik majd. Jó lesz vigyázni.

Neked ajánljuk