Gulyás

  • kertész lesek
  • 2013. május 23.

Ételhordó

Volt már egy-két keresetlen szavunk a ferencvárosi rehabilitációs terület építészetét illetően, de a vendéglátás kárpótol az ízlésrombolásért. A Tompa utca és környéke gasztronómiai pörgése mégis a külföldi turistáknak köszönhető, pontosabban annak, hogy a környék tele van hostellal és aligcsillagos szállodával. Míg az őslakosok a Mester utcai pinceborozók sötétjében idézik a szellemeket, a Tompa/Tűzoltó/Angyal utcában ahány terasz, annyi angollecke. Tulajdonképpen a vendéglátás minden műfaját megtalálni itt, ám a legnagyobb meglepetésre a Liliom utcában számíthatunk: a 46-os szám alatt (és előtt), egy jellegzetes/jellegtelen, kilencvenes évekbeli épületben Gulyás néven működik az étterem.

Először nem akarunk hinni a szemünknek, hiszen a berendezés, a dekoráció köszönő viszonyban sincs a szokásos folklórvircsafttal, igaz, fantáziával sem vádolható. A Gulyás - külseje alapján - ugyanúgy lehetne pizzéria, mint cukrászda vagy a főnök keresztlányáról elnevezett sörbár. Amíg nem látjuk az étlapot, a névadást csupán a muzsika indokolja: a Monti csárdás szól cédéről.

false

A választékot még a hortobágyi kilenclyukú is megirigyelhetné, már csak az a kérdés, mi lehet a cél: turisták bepalizása, vagy korrekt kiszolgálás? A gulyásleves (990 Ft) valahol félúton lötyög. Jobb, mint amit a belvárosban mérnek a tourist menu legfontosabb elemeként, de túlfőtt benne a kevés hús, ráadásul olyan forró, amilyen a kénköves pokol lehet. Szerencsére van időnk megvárni, hogy kihűljön, így megtudhatjuk: ízesítése rendben van, miként a krumpli és a csipetke is.

Annál nagyobb meglepetés a Szalajka-völgyi pisztráng vajas, petrezselymes főtt burgonyával (79 Ft/dkg). Fogalmunk sincs, honnan szalajtották a pisztrángot, de nem is számít, mivel egy patakparti kisvendéglőben sem tudnának sokkal jobbal előállni. De a legjobb a túrós csusza pörccel (1290 Ft). Tejfölös-tocsogós, jegyzettömb méretű, legalább nyolctojásos tészta, tisztességes túróval. Egy olasz sírva fakadna, ha meglátná, ám ha rajtunk múlik, inkább a Gulyásba visszük külföldi haverjainkat, mint bármelyik hivatalos csárdába. Olcsóbb és jobb is. Ha ez az ára a miskakancsó és a cigányzene mellőzésének, megéri.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.