Marquis de Salade

  • ételhordó
  • 2013. május 31.

Ételhordó

A közeli Liszt Ferenc tér csápjának, de konkurenciájának is mondhatnánk a Hajós utcát, hiszen ha az Opera környékén bolyongók egyre több és több csillagot (teraszt) választhatnak a műköves miliőben, miért mennének tovább? Mi azonban továbbmegyünk, de nem ám az Andrássy út felé, hisz' két sarok után véget ér a turistacsalogatás, és a Hajós utca is ugyanolyan kutyaszaros közterületté válik, mint oly sok más a közelben. Itt már legfeljebb a kisközértek előtt alakul ki spontán terasz, vendéglátásnak nyoma sincs. Már majdnem a Bajcsy-Zsilinszky útra érünk, amikor feltűnik a Marquis de Salade (MdS) cégtáblája, elsőre sörbárnak gondolnánk, de a kirakatba tett étlap többet ígér.

false

Csakhogy odabent, a megint csak sörbáros környezetben nincs egy teremtett lélek, s ha a pincébe vezető szűk lépcsőn nem botorkálna valaki épp felfelé, ki is fordulunk. Az ismeretlen vendégtől tudjuk meg, hogy az étterem odalent működik.

A nyersen hagyott, ám jól karbantartott pince falát elsősorban szőnyegekkel díszítették, vagyis tompítottak a kínzókamra-hangulaton, pedig ha már ilyen vicces nevet választottak, rá is tehettek volna egy lapáttal. Az étlap is egészen más egzotikumot tartogat. Szó sincs afrodiziákumról, perverz ételkölteményekről, az MdS elsősorban az orosz és az azeri konyha receptjeiből válogat, bár gulyást is találni kis magyar zászlóval jelölve. És persze a rend kedvéért az ún. Marquis de Salade salátát (2490 Ft). Ezzel indítunk, hiszen annyi jót ígér - garnélát, csirkét, grépfrútot -, hogy felsorolni sem lehet. A végeredmény tényleg egy jó kis saláta, de semmi több, csirke helyett lehetne rajta főtt marha, rák helyett kagyló, akkor is ezt mondanánk. A vörös borscs (800 Ft) zavarba ejtő. Igazán céklaleves, nem is rossz, ám az, amit eddig a tökéletes borscsról gondoltunk (oldalasból készült húsléalap, sült zöldségek, a belevalók vízbe dobásának meghatározott sorrendje stb.), nyilvánvalóan nincs sehol. Ellenben vegetáriánusok is fogyaszthatják.

Az adzsad-szandalt (3400 Ft) az azeri konyha remekeként ajánlják, cserépedényben tálalt bárányhús, krumplival, padlizsánnal, paradicsommal. Mondhatnánk azt is, hogy válasz a gulyásra, de sokkal pikánsabb annál. Ha rajtunk múlna, bográcsban is kipróbálnánk egy kerti partin, kérdés, hogy találnánk-e olyat, aki rendesen elkészíti. Legalább olyan rendesen, mint itt. De ugyanezt mondhatjuk a kükü I. fantázianevű zöldségtortáról (1800 Ft), amin a spenót és a dió játssza a fő szerepet. Édesség helyett is ajánljuk, de mivel a kínálatban diós paklava (1000 Ft) szerepel, nem érjük be a vega sütivel. A nevében és a külsőre is a török büféből ismert baklavára hasonlító csemege szerencsére nem tocsog gyanús mézben, így legalább annyira van távol Ankarától, mint amilyen közel fekszik a diós bejglihez.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.