A köztévé szeretné meggyógyítani a melegeket
meleg.jpeg

A köztévé szeretné meggyógyítani a melegeket

  • narancs.hu
  • 2019. január 17.

Fekete Lyuk

Állapot? Betegség? Torzulás? Teszik fel a kérdést.

Szerdán a „közszolgálati“ MTVA kulturális csatornáján, az M5-ön lement egy adás, amiben azt boncolgatták, miként lehet meggyógyítani a melegeket, írja a 444.

Elég erősen kezd a műsor, a felütés ugyanis ez:

„Állapot? Betegség? Torzulás? Vagy csak a sokat emlegetett másság? Nem, kérem, ne legyintsenek, és ne forduljanak el indulatosan azzal a gondolattal, hogy: »Ugyan, kit érdekelnek ők?«

Kitörve a korábbi titkolózások és a négy fal közül, a homoszexualitás ma már társadalmi jelenségnek számít. Befolyásolja a gondolkodásunkat, értékrendünket. Sokszor nem is tudjuk, mit kezdjünk vele, hogyan álljunk hozzá. Ha nem a mára fősodratúvá tett álláspontot valljuk, jön a megbélyegzés: homofóbok vagyunk. Ha legyintünk, valójában csak lerázzuk magunkról a kérdést. Ha meg elfogadjuk, abban tetszeleghetünk magunk és mások előtt, hogy milyen toleránsak és jók is vagyunk.

A legkevésbé gondolunk viszont azokra, akik ebben az állapotban(?), betegségben(?), másságban(?) kell, hogy éljenek nap, mint nap. Elintézzük annyival, hogy ha valaki ma már nyíltan megélheti mindezt, az a szabadság felszabadulttá, kiteljesedetté teszi. Biztos így van ez? Akkor is, ha vannak – talán sokkal többen, mint gondolnánk –, akik szabadulnának ettől a helyzettől, de nem tudják, hogyan?

A műsorban Trombitás Kristóf Keresztély Hodász András katolikus pappal és Szőnyi Szilárddal, a Heti Válasz egykori újságírójával, beszélgetett teljesen komolyan a témáról.

Trombitás beszámolt egy Budapesten megtartott konferenciáról, ahol arról értekeztek kutatók, miként lehet meggyógyítani a homoszexualitást.

A konferncián előadók elmondták többek között, hogy „szükséges olyan szakembereket képezni, akik segítenek azoknak, akik nem szeretnének melegek lenni“.

Egy gyerekorvos arról beszélt, valójában a gyerekek jogaiért küzdenek, hiszen „kutatásaik szerint“  „azok a gyermekek a legsikeresebbek, és azoknak a képességei fejlődnek a legjobban, akik anyával és apával egy családban nevelkednek“.

A stúdióban aztán olyan témákat boncolgattak, hogy a melegek átnevelésével foglalkozó szakemberek vajon azért nem mernek „előbújni“, de ellenük „boszorkányüldözés“ folyik.

A katolikus pap szerint sokat segíthet a heteróvá válásban az istenhit, Szőnyi szerint pedig nem a meleget ítélik el, csak a bennük lévő hajlamot.

 

A teljes adás itt érhető el, a műsorból további részletek pedig itt vannak.

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.