A Magyar Időkben nekimentek a Bábszínháznak, mert Alföldi Róbert is rendez náluk

  • Gera Márton
  • 2018. november 19.

Fekete Lyuk

Megint lecsapott a kultúrfeljelentő.

A hétvégén új résszel jelentkezett Szakács Árpád feljelentős sorozata a Magyar Időkben. Ez az a sorozat, melyben a szerző hónapok óta vesz elő olyan művészeket és intézményeket, akik nem eléggé NER-komptabilisek. Többek között a kormánylap cikksorozata vezetett oda, hogy Prőhle Gergelyt menesztették a Petőfi Irodalmi Múzeum éléről.

A mostani rész elsősorban arról szól, hogy Alföldi Róbert rendezéseivel vigyázni kell, és az felháborító dolog, ha egy színházban az ő elődásai is repertoráon vannak. A cikkben a Budapest Bábszínház fejére olvassák, hogy az Alföldi rendezte A képzelt betegben (ami amúgy egy két évvel ezelőtt bemutatott előadás) nemi szervet lehet látni, és az előadásban trágár szavak is elhangzanak. „Szerencsére a négy-öt tanárnő, aki elvitte az osztályát erre a darabra, jól érezte magát, végigvihogták az előadást” – szomorkodik Szakács.

A Bábszínházat is elérte a szexuális abberáció című cikkben egyébként megkapja a magáét Nyáry Krisztián is, aki azt merte javasolni, hogy a diákok középiskolában olvashatják A szürke ötven árnyalatát is. De nem ússza meg a Magvető sem, amiért kiadta „az egyik legnagyobb francia művészettörténésznek tartott (nyilván ha valaki baloldali, akkor csak a legnagyobb lehet) hölgy szexuális életéről szóló önvallomását”.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.