A köztévés Bagi-Nacsa páros még mindig azon nyafog, hogy elnyomják őket

  • B.P.M
  • 2019. május 23.

Fekete Lyuk

„Amíg nem nyilvánultunk meg közéleti kérdésekben, addig kaptunk jó kritikákat a Magyar Narancsban.”

A hírhedt Bagi-Nacsa páros (Bagi Iván, Nacsa Olivér) interjút adott a Magyar Hírlapnak. A jobboldali humoristáknak feltette a riporter a kérdést, hogy ma melyik politikust vagy pártot könnyű parodizálni?

„Esetünkben két megközelítés lehetséges: az egyik a karakter, a másik a politikai aktualitás vagy konkrét esemény aspektusából. Egy biztos, jó paródiát csak erős karakterekről lehet készíteni. Megjegyzendő, időnként előfordul, hogy elveszik az ember kenyerét. [...] Ezt tette decemberben az ellenzék az MTVA székházában. Ráadásul nem egyedi esetről van szó. Időnként bosszúsak vagyunk, sokszor ugyanis magunk sem tudnánk jobbat, viccesebbet kitalálni, mint amit ők produkálnak” - felelte Nacsa Olivér.

Bagi hozzátette, a rendszerváltás óta eltelt harminc évben elég sokat változott a politizálás természete: az ellenzék látványosan a botránypolitizálás felé mozdult el.

false

 

Fotó: Bara Szilvia / baginacsa.hu

„Egyetértek. Én jellegzete­s chaplini elemeket fedeztem fel Kunhalmi Ágnes ajtónak rohanásában, lenyűgözött a produkció” - reagálta humorista társa kijelentésére Nacsa, aki szerint a műsoraikban egyformán nem kímélnek senkit.

Bagi Iván nem tartja művészetnek, amikor valaki „kifejezetten rosszindulatból gúnyolódik másokon”: „mindennel lehet viccelni, de nem mindegy, hogyan tesszük. Szükség van egy alapvető értékrendre. A közszereplők többségének életében eljön az a pillanat, amikor az ember úgy érzi, hogy bizonyos közéleti kérdésekben muszáj őszintén megnyilvánulnia. Példának okáért amíg ez a pillanat nálunk nem jött el, kaptunk jó kritikákat is a Magyar Narancsban, illetve egyéb baloldali felületeken. Ez a helyzet azóta változott meg gyökeresen, mióta bizonyos kérdésekben időről időre elmondjuk a véleményünket, mivel úgy érezzük, ezt kell tennünk.” Nacsa szerint joggal elvárhatnák, hogy őket se állítsanak falhoz pusztán azért, mert bizonyos területeken kifejezetten jónak tartják azt az irányt, amerre az ország halad.

A humorszakmáról átterelődött a szó a politikára. Bagi szerint miközben komoly, egyértelmű liberális médiacenzúra működik Nyugaton, így az emberekhez sajnos nem mindig jut el az a felfogás, amit Magyarország is képvisel, például a bevándorlás kapcsán.

„Sajnos a balliberális kommunikáció, különösen külföldön, meglehetősen hatékony és egységes. Aki pusztán csak megkérdőjelezi a jelenleg uralkodó ideológiát, azt rögtön a legerősebb jelzőkkel illetik. Az árral szemben nehéz úszni” - fogalmazott.

Végül elmondták, a műsoruk fut tovább a köztévén, Nacsa szervezi a Budavári Palotakoncertet, Bagi pedig írja a könyvét, és remélik, hogy az utókor méltóképpen fogja megőrizni a nemrég elhunyt mentoruk, Kerényi Imre „páratlan szellemi hagyatékát.”

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.