Bayer Zsolt bemutatja Mongóliát és a közös vérvonalat

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. február 2.

Fekete Lyuk

Szent Kelet Vesztett Varázsa címmel tizennégy részes dokumentumfilmet készített, amelyben Aba Sámuelről és a DNS-egyezésről is szó esik.

Mongólia különleges tájait járhatják be a nézők a Szent Kelet Vesztett Varázsa című, tizennégy részes, új magyar dokumentumfilm-sorozattal március 3-tól, minden vasárnap 16 óra 40 perctől a Duna csatornán – adta hírül pénteken az MTI.

A dokumentumfilm-sorozatot ismertető pénteki budapesti sajtótájékoztatón Bayer Zsolt, a sorozat írója és rendezője kiemelte, hogy szoros kapcsolatok fűzik össze a magyarokat és a mongolokat, melynek legnyilvánvalóbb jele kétezer közös szavunk.

A sorozat bemutatja az országot és annak lakóit, valamint feltárja a magyar és a mongol kultúra, történelem közös szálait is – mondta a sorozat írója és rendezője.

Az első, bevezető rész után következő 12 epizód a különböző régiókat ismerti, majd a záró adás során történészek és kutatók segítségével DNS-egyezéseket keresnek a magyarok és mongolok között, ami alapján egészen Aba Sámuelig visszavezethető a közös vérvonal – ismertette a sorozatot Bayer Zsolt.

Pető Zoltán, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) program főigazgatója hangsúlyozta, hogy a közmédia kiemelt feladata és fontos missziója nemzeti identitásunk megőrzése és gazdagítása.

„Szükséges ismernünk a múltunkat ahhoz, hogy utána választ tudjunk adni a jövő nagy kérdéseire” – tette hozzá. Pető is azt emelte ki, hogy nagyon sok közös kapcsolódási pontunk van a mongolokkal, ezeknek bemutatására is vállalkozott ez a filmsorozat, rendkívül erős képi világgal. Az első rész március 3-án, vasárnap délután lesz látható a Dunán.

 
Bayer Zsolt, a Szent Kelet Vesztett Varázsa című új magyar dokumentumfilm-sorozat írója és rendezője a produkciót bemutató sajtóeseményen, a Mongolian Yurt Budapest étteremben február 2-án. Fotó: MTI/Balogh Zoltán
 

 A dokumentumfilm-sorozatban a mongol gasztronómia, kultúra és életmód elevenedik meg a Gobi-sivatagtól az Altai-hegységen át az ősi városig, Karakorumig. A forgatás során rénszarvaspásztorokhoz, Ulánbátorba és Moron városának buddhista szentélyébe, a főlámához is ellátogattak. A nézők a főláma kolostorában kaphatnak betekintést a buddhizmus és a sámánizmus világába, ezenkívül ellátogathatnak a Nadaam fesztiválra és egy, a civilizációtól teljesen érintetlen vadkempingezést is végigkövethetnek. Különleges drónfelvételeken láthatják az Altaj-hegység azon pontjait, ahova csak külön katonai engedéllyel léphetett be a stáb.

A sorozat készítői 2023 nyarán 40 napon keresztül forgattak Mongóliában, 8500 kilométeres utazásuk alatt többek között a forró sivatagba és fagyos hegységekbe is ellátogattak.

A Mongóliáról szóló tizennégy részes filmet Bayer Zsolt, a sorozat írója és rendezője álmodta meg. Kálomista Márton producerként végigkísérte a hónapokig tartó előkészítési fázist és az epizódok utómunkáját. A produkció szakmai támogatója Obrusánszky Borbála, Magyarország mongóliai nagykövete, anyagi támogatója pedig a Szerencsejáték Zrt..

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.