Bayer Zsolt bemutatja Mongóliát és a közös vérvonalat

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. február 2.

Fekete Lyuk

Szent Kelet Vesztett Varázsa címmel tizennégy részes dokumentumfilmet készített, amelyben Aba Sámuelről és a DNS-egyezésről is szó esik.

Mongólia különleges tájait járhatják be a nézők a Szent Kelet Vesztett Varázsa című, tizennégy részes, új magyar dokumentumfilm-sorozattal március 3-tól, minden vasárnap 16 óra 40 perctől a Duna csatornán – adta hírül pénteken az MTI.

A dokumentumfilm-sorozatot ismertető pénteki budapesti sajtótájékoztatón Bayer Zsolt, a sorozat írója és rendezője kiemelte, hogy szoros kapcsolatok fűzik össze a magyarokat és a mongolokat, melynek legnyilvánvalóbb jele kétezer közös szavunk.

A sorozat bemutatja az országot és annak lakóit, valamint feltárja a magyar és a mongol kultúra, történelem közös szálait is – mondta a sorozat írója és rendezője.

Az első, bevezető rész után következő 12 epizód a különböző régiókat ismerti, majd a záró adás során történészek és kutatók segítségével DNS-egyezéseket keresnek a magyarok és mongolok között, ami alapján egészen Aba Sámuelig visszavezethető a közös vérvonal – ismertette a sorozatot Bayer Zsolt.

Pető Zoltán, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) program főigazgatója hangsúlyozta, hogy a közmédia kiemelt feladata és fontos missziója nemzeti identitásunk megőrzése és gazdagítása.

„Szükséges ismernünk a múltunkat ahhoz, hogy utána választ tudjunk adni a jövő nagy kérdéseire” – tette hozzá. Pető is azt emelte ki, hogy nagyon sok közös kapcsolódási pontunk van a mongolokkal, ezeknek bemutatására is vállalkozott ez a filmsorozat, rendkívül erős képi világgal. Az első rész március 3-án, vasárnap délután lesz látható a Dunán.

 
Bayer Zsolt, a Szent Kelet Vesztett Varázsa című új magyar dokumentumfilm-sorozat írója és rendezője a produkciót bemutató sajtóeseményen, a Mongolian Yurt Budapest étteremben február 2-án. Fotó: MTI/Balogh Zoltán
 

 A dokumentumfilm-sorozatban a mongol gasztronómia, kultúra és életmód elevenedik meg a Gobi-sivatagtól az Altai-hegységen át az ősi városig, Karakorumig. A forgatás során rénszarvaspásztorokhoz, Ulánbátorba és Moron városának buddhista szentélyébe, a főlámához is ellátogattak. A nézők a főláma kolostorában kaphatnak betekintést a buddhizmus és a sámánizmus világába, ezenkívül ellátogathatnak a Nadaam fesztiválra és egy, a civilizációtól teljesen érintetlen vadkempingezést is végigkövethetnek. Különleges drónfelvételeken láthatják az Altaj-hegység azon pontjait, ahova csak külön katonai engedéllyel léphetett be a stáb.

A sorozat készítői 2023 nyarán 40 napon keresztül forgattak Mongóliában, 8500 kilométeres utazásuk alatt többek között a forró sivatagba és fagyos hegységekbe is ellátogattak.

A Mongóliáról szóló tizennégy részes filmet Bayer Zsolt, a sorozat írója és rendezője álmodta meg. Kálomista Márton producerként végigkísérte a hónapokig tartó előkészítési fázist és az epizódok utómunkáját. A produkció szakmai támogatója Obrusánszky Borbála, Magyarország mongóliai nagykövete, anyagi támogatója pedig a Szerencsejáték Zrt..

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.